Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
TÓTH ISTVÁN (1922, Celldömölk- ) Szentelték: Székesfehérvár, 1947. Káplánként ill. hitoktatóként működött Budakeszin, Érden, Adonyban, Polgárdiban, Előszálláson és Dunaújvárosban. 1960 óta Szabadbattyán lelkipásztora. Címzetes préposti méltóságot nyert 1997-ben. TÓTH TIBOR JÓZSEF CM (1915, Zombor, - 1995) Szentelték: Budapest, 1943. A lazarista rend tagja. 1950 után egyházmegyénkben Polgárdiban, Sárszentmiklóson szolgál, majd 1951-59 és 1972-82 közt Nagykarácsony, közte Baracs lelkipásztora. 1982-től haláláig csókakői plébános. TŐKE ISTVÁN (1884, Székesfehérvár - 1961, Székesfehérvár) Szentelték: 1908. Kápláni, hitoktatói és tábori lelkészi évek után 1920-28 közt velencei, 1928-tól nyugdíjazásáig (1951) etyeki plébános. TÖLGYES KÁLMÁN (1912, Budapesten - 1991, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1939. A bazilikában káplán, 1944-től Pomáz plébánosa, 1969-ben plébánosként került vissza a bazilikába. 1965-67 között a római San Anselmo Pápai Liturgikus Egyetemen folytatott tanulmányokat és szerzett magisteri és laureátusi fokozatot. 1966-ban címzetes préposti, 1969-ben kanonoki méltóságot nyert, 1982-től a káptalan nagyprépostja. 1979- 1990 között püspöki általános helynök volt. TRIMMER ELEK IVÁN O.Cist. (1928, Pécs- ) Szentelték: Székesfehérvár, 1951. A székesfehérvári ciszterci templom káplánjaként 1954-ben letartóztatják, koncepciós perben 2 év nyolc hónapra ítélik. Szabadulása után Pécsett él, ahonnan Tökölre internálják (1958-59), majd visszatérhet Pécsre - rendőri felügyelet alá... 1962 után Solymáron, Ráckevén, majd Pomázon káplánkodik. Adminisztrátor Vajtán 1969-72 közt, majd beteg-, 1982-től nyugállományba kerül. ÜRGE ANTAL (1904, Galánta - 1957, London-Wilhslow) Szentelték: 1930. Teológiai doktor. Kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934-36 közt püspöki titkár, majd Zsámbékon tanít. 1939-től a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa, 1943-tól teológiai tanár és szemináriumi prefektus. 1956 őszén emigrált. VAJK GYULA (1908, Hegykő - 1994, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1933. Albertfalvai és budafoki hitoktató évek után 1942-ben Bodajkra kerül. 1957-ben és 1961- ben rövid időre letartóztatják, 1962-ben működési engedélyétől fosztják meg. 1963-tól Úrhida plébánosa, 1968-ban nyugalomba vonult a zaklatások elől. VARGA JÁNOS (1910, Polgárdi - 1971, Pilisliget) Szentelték: Róma, 1934. Teológiai doktor. Római tanulmányai után 1936-tól teológiai tanár Székesfehérvárott. 1948-tól Cece plébánosa, 1952-ben Alcsútra, 1956-ban Bakonysárkányba, 1959-ben Sárkeresztúrra kerül. 1969-ben nyugállományba vonul. VARGA LAJOS (1913, Budapest - 1995) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Káplánévei után Tabajdon lelkész 1942-1948 közt, majd Vértesacsára kerül. 1951-től Székesfehérvár- Vasútvidék, 1954-től nyugdíjazásáig (1989) Zsámbék plébánosa. 1986-ban címzetes préposti méltóságot nyert. VASS JÓZSEF (1877, Sárvár - 1930, Budapest) Szentelték: Róma, 1904. Teológiai és bölcsészdoktor. 1907-től teológiai tanár és a székesfehérvári Szent Imre konviktus igazgatója. 1909-től a budapesti Szent Imre Kollégium igazgatója, pápai kamarás. 1919-től egyetemi tanár, 1920-tól képviselő és közélelmezési, 1922-től vallás- és közoktatási, később népjóléti és munkaügyi miniszter. 1921-től apostoli protonotáriusi, 1924-től kalocsai nagypréposti címet nyert. VISY RAFAEL (1917, Rábapordány - halálozási adatai ismeretlenek) Szentelték 1940-ben. Polgárdiban és Adonyban töltött káplánévek után 1946-1959-ig Úrhida plébánosa. Ekkor laicizálását kérte. VISZOTA ALAJOS (1872 - 1938, Székesfehérvár) Szentelték: Róma, 1897. Rövid kápláni és kétévnyi szemináriumi tanári működés után 1900-tól püspöki szertartó, 1907-től Prohászka Ottokár titkára, 1916-20 közt irodaigazgatója. 1920-ban kanonoki, 1925-ben címzetes apáti méltóságot nyert. Pápai káplán 1903-tól, pápai kamarás 1912-től. 172
