Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)

ÉLETRAJZI ADATTÁR

ÁSGUTI [Folláth] ÁDÁM (1902, Budafok - 1978, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár,

1925. Teológiai doktor. Zsámbékon és Csepelen káplánkodik, majd 1928-1933-ig aulai szolgálatban áll. 1933-tól Zsámbék, 1953-tól Budafok-Belváros plébánosa. 1946 decemberében pápai kamarási, 1955-ben címzetes apáti, 1975-ben kanonoki méltóságot kapott. BÁCSKAI SÁNDORKEVEO.Cist. (1927, Baja- ) Szentelték: Székesfehérvár, 1951. Hat kápláni állomáshely után 1962-től Sárosdon szolgál, 1963-tól plébánosként. 1992- ben visszatért rendi közösségébe.

BAJOR JENŐ (1939 Komárom - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1962. Káplánkodott

Pilisszentivánon, Perkátán, Székesfehérvár-Vizivárosban, Nagytétényben. 1974-től plébános Támokligeten. Püspöki tanácsos 1987, címzetes esperes 1997 óta.

BAKODY ERNŐ (1897, Szárföld - 1945, Százhalombatta). Szentelték: Székesfehérvár,

1926. Káplánkodott Perkátán, Baracson, Sárbogárdon, Nagytétényben, Tökölön, Székesfehérvár-Vizivárosban. 1936-tól lelkész Százhalombattán. Az orosz katonák által kényszermunkára fogott, legyengült szervezete okozta halálát 1945 februárjában.

BALÁZS TIBOR (1936, Csíkszereda - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1959, de csak

1962-ben engedték szolgálatba. Káplánkodott Dunaújvárosban, Pilisvörösváron, Piliscsabán, Ráckevén, Törökbálinton, Előszálláson, Nagytétényben, Budafok-Belvárosban. 1971-től Pátka, 1978-tól Lovasberény plébánosa.

BARBÉLY PÁL (1913, Fertőszergény - 1999, Sopron) Szentelték: Székesfehérvár, 1938. Rácalmási káplán, majd székesfehérvári hitoktató. A háború után lelkész Apátszálláson, adminisztrátor Budafok-Belvárosban 1949-től, lelkész Alsószentivánon. 1957-től plébános Előszálláson majd Sárbogárdon, 1978-tól Budafok-Belvárosban nyugállományba vonulásáig (1993). 1982-ben kanonoki címet nyert, melyről 1997-ben lemond, ekkortól címzetes prépost.

BARDON ISTVÁN (1873, Székesfehérvár - 1963, Pusztavám). Szentelték: 1895-ben. Káplánévei után 1909-től nyugdíjazásáig (1947) Pusztavámon szolgál.

BARTOSS SÁNDOR (1928, Budapest - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1954. Káplánkodott Pomázon, Pusztaszabolcson, Előszálláson, Dunaújvárosban, Székesfehérvár- Belváros-ban. 1965-től plébános Torbágyon.

BAUMGARTNER KÁROLY (1904, Alsórönök - 1945, Vértesacsa) Szentelték: 1929-ben. Káplánkodott Érden, Dunabogdányban, majd adminisztrátor Nadapon, később Zámolyon. 1938-tól vértesacsai plébános. Német légitámadás során szerzett repeszsérülés okozta a beteghez induló pap halálát 1945. március 15-én.

BEJCZY GYULA (1907, Gyöngyösfalva - 1985, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1932. Teológiai doktor. Shvoy püspök egyik legközvetlenebb minkatársa: 1935-45 között püspöki titkár, 1945-46 között irodaigazgató. 1946-52 között börtönben. Szabadulása után a Székesfehérvár-Szemináriumi templomban teljesít szolgálatot, 1969-től nyugdíjazásáig (1982) ismét irodaigazgató. 1940-ben pápai kápláni, 1946-ban pápai kamarási címet nyert.

BÉLAFALVY IMRE (1921, Cegléd - 1995, Érd) Szentelték: Budapest, 1944. Teológiai doktor. Hét kápláni hely után kerül Érd-Tusculanumra lelkésznek 1959-ben, 1962-től plébános ugyanitt haláláig.

BERECZ FERENC (1927, Tőrincs - halálozási adata ismeretlen) Szentelték: 1953. Teológiai doktor, képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. Érdligeten, Dunabogdányban, Bakonykútiban és Csórón szolgált. 1964-ben eltávozott az egyházmegye közösségéből, 1970 táján az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátora volt.

BERGENDY JÁNOS (1892, Vágkirályfa - 1945, Székesfehérvár) Szentelték: 1916. Káplán Adonyban, majd Dunapentelén, 1921-től csepeli, 1926-tól pilisvörösvári hitoktató. 1928-tól Albertfalván szervezi meg az egyházközséget, 1933-tól Székesfehérvár-Viziváros plébánosa, majd irodaigazgató. 1938-ban pápai kamarási címet nyert. Az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. megalapítója. 1945. március 22-én fosztogató orosz katonák lőtték le a püspöki palotában.

160