Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
lenyűgöző módon. Itt most erősen szembetűnik az egy, szent, katolikus, apostoli Egyház. Összes résztvevő 2.908, ebből európai 1.089, amerikai 893, ázsiai 574, afrikai 296, óceáni 75, szerzetes 97. Magyarországból Hamvas Endre, Kovács Sándor, Kovács Vince püspökök vettek részt. Tizenegy püspöknek nem engedték meg a kiutazást, noha minden püspök a szenteléskor esküt tesz, hogy részt vesz a zsinaton. Amilyen fölényesen vezette a pápa a zsinatot - sőt kivételes percben azt megmentette a szégyentől -, olyan váratlanul és hirtelen leromlott a sok munkától meggyötört szervezete. [...] Három napos agónia után - amelyet lélegzet visszafojtva figyelt egész világ - 1963. június 3-án, felajánlva életét az Egyházért és a Zsinatért XXIII. János pápa meghalt. Edesatyját siratta és gyászolta benne minden hívő ember, keresztény és pogány egyaránt. Síija azóta is a zarándokok seregétől mindig körülvett és virággal borított sír. 1963. június 28-án nagyon rövid konklávé után Montini kardinális, milánói bíborost választották meg pápává, aki a VI. Pál nevet vette fel. XII. Pius pápának volt hosszú éveken át titkára, s mikor Pacelli kardinális legátusként itt járt az Eucharisztikus kongresszuson, ő volt a kísérője, s ő hozta el a székesegyházunknak basilica minor rangra történt emelését.184 Június 30-án koronázták meg, s nem sokkal utána egy lelkes és kedves, rövid szózatot intézett a magyar néphez, amelyben kitartásra buzdított. VI. Pál folytatta nagy elődjének programját és 1963. szeptember 29-ére összehívta a II. Vatikáni Zsinat II. ülésszakát, amelyet egy komoly és igen őszinte beszéddel nyitott meg. A zsinat elfogadta, a pápa jóváhagyta és kiadta a liturgiáról és a közlekedési eszközökről szóló konstitúciót. A II. ülésszakra kiment magyar püspökök között volt Hamvas, Kovács Sándor, Kovács Vince, Papp Kálmán és Szabó Imre. Több püspököt ismét nem engedtek. Ugyanekkor a Vatikán próbált szót érteni a Magyar Népköztársaság kormányával és Casaroli Ágoston, a rendkívüli ügyek Congregációjának másodtitkára személyében négyszer tárgyaltak az ügyekben. Végül 1964 szeptemberében megegyezést írtak alá a Szentszék és a magyar kormány között, mely szerint a kormány hozzájárul Hamvas püspöknek kalocsai érsekké, Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzóvá és címzetes püspökké, Ijjas József bajai plébánosnak címzetes püspökké és Csanádi apostoli kormányzóvá, Cserháti József címzetes püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá, Bánk József címzetes püspökké és győri segédpüspökké, valamint Winkler József címzetes püspökké és szombathelyi segédpüspökké történő kinevezéséhez. A kormány tudomásul veszi, hogy a püspökök és a papok az esküt annak a fenntartásával teszik le „sicut mos est apud episcopos”185. Végül a kormány átveszi a római magyar intézetet, felmentik Mester Istvánt és Zágon Józsefet eddigi megbízatásaik alól. Majd a kormány tesz új 184 Értsd: annak okmányát. 185 Miként az püspökök előtt szokás - latin. 150
