Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
nak), azokat ordináriusaik tovább taníttathatják. Bohus Péter, Illyés Dénes és Mecséri István teológusaink jelentkeztek, és őket Esztergomba küldtem, hogy ne kerüljenek a régi központisták közé. Egy félévi boldog ott tartózkodás után az ÁEH azonnali hatállyal eltávolíttatta őket a szemináriumból más megyés kispapokkal együtt. A más megyéseket csaknem mind visszaengedték valamelyik szemináriumba tanulmányaik folytatására, a mieinket nem engedték vissza. Illyés Dénes a mentőknél teljesített szolgálatot, s a mentőszolgálat biztatására az elnökhöz fordult - [így] megengedték neki tanulmányai folytatását a Centraléban. Bohus Péter - hosszú, heves harc után - mint veszprémi egyházmegyés folytathatta tanulmányait, akit szintén a Centráléba küldhetett vissza Veszprém. Mecséri Istvánt egy évvel később Pécsnek engedték felvétetni, és Győrben folytathatta - mint pécsi megyés kispap - tanulmányait. Az előadói tisztet Lovrek Károly kollégiumi igazgató vette át, de szinte minden intézkedési jog nélkül. Mindent jelentenie kellett Pestre; s ott Bay László mindent ellenez, ami tőlünk származó kívánság, propozíció. Amit a püspök akar, azt akadályozni kell - ez Bay László elve, mert nem szolgálhat semmi sem az Egyházmegye javára. Az előadó nem tárgyal a püspökkel, csak nagyritkán, hanem a kanonokká kineveztetett és irodaigazgatóvá előléptetett békepappal, Mátyás Kálmánnal és Mórász Pállal tárgyal. Csak dispozíciós tárgyalások alkalmával keresi fel az előadó a püspököt, de azt is előre megbeszélik vele a békepapok, s egy-egy dispozíció két-három hónapig elhúzódik. S ha megjelenik a végén a dispozíció, nem ismer rá az ember az eredeti tervére, mert a tervezetbe beleszól Bay László főelőadó, Turay István pesti, Udvardy János pestmegyei és Lovrek Károly fehérvári előadó... A háttérben azonban mindig a békepapok szerepelnek écáikkal, alattomos árulásaikkal és kétkulacsosságukkal. Bay László müve az is, hogy Vajk Gyulát - aki a Historia Domusban az oroszokról megírta a valóságot, ami történt - [meghurcolták], miután az írást átadta az AEH-nak. Mert [az] nem talált benne bűntényt, Bay viszont úgy véleményezte, hogy 3 évre eltiltandó a működéstől. Ugyancsak eltiltatta Felnémeti Ferencet, mondván, hogy az akkori elnöknek, Olt Károlynak goromba levelet írt. A levélben úgy szólította meg az elnököt, hogy „Ön”... De legbotrányosabb eset a „tordasi eset”. Bejelentkeztem Tordasra a plébániabővítés megtekintésére és természetesen Pásthy Antalt vittem magammal. Ugyanerre a délutánra sürgönyileg bejelentkezett aznap a finn attasé feleségével [és] egy holland barátjával. Alig mutatkoztunk be az idegeneknek odaérkezésünk alkalmával, amikor megjelenik Miklós Imre elnökhelyettes is Lovrekkel, ők is bemutatkoznak, azonnal távoznak, mondván: nem akarnak zavarni. Későbbi napokban Lovrek elszólta magát, amikor kijelentette, hogy „majdnem korán érkeztünk”. A cukrászdából figyelték [ugyanis], hogy mikor jövünk. Az idegen diplomaták megérezték és rögtön mondták, hogy ebből ugye baja lesz 148
