Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)

ÉVRŐL-ÉVRE

folytatják az ÁEH szolgálatában munkájukat; Rehabilitálásukat az ÁEH nem tudta elérni a decretummal szemben, de sokkal szélesebb munkakörbe helyezve mégiscsak rehabilitálta őket. Igen félő, hogy nem lesz mód ártalmas munkájuk megakadályozására. Az Opus Pacis június 7-én megtartotta alakuló gyűlését. A katolikus hívek és jóravaló papok bizalmatlanul és aggódva nézték ezt az újabb furcsa kikezdést.

Amíg a tárgyalások mindig a ,jó viszony” hangoztatásának a jegyében folytak, az ÁEH nem szűnt meg ezt a ,jó viszony” tényekkel dokumentálni. Március 13-án a rendőrség kitiltotta Langhammer Jánost Sztalinvárosból. Egy hét múlva Tapolczai Jenő tanácselnök162 felmondta a misézési helynek kibérelt barakkot, mert a barakktelepet - amelyet a tanácselnök lepratelepnek aposztrofált - sürgősen le kell bontani. A kápolnának használt barakképületet csakugyan annak kiköltözése után nyomban lebontották - bár idegenből hozott munkásokkal, mert a helybeliek nem vállalták, - de a lepratelep, a valóban piszkos többi barakk továbbra is ottmaradt Sztalinváros „szociális szellemének” dicsőségére. A fopásztor Lisinszky Jánost helyezte be Ófaluba káplánnak az újtelepiek lelkigondozásának biztosítására.

Március 14-én, a szabadságharc ünnepe előtti napon nagy arányú letartóztatások voltak nemcsak nálunk, hanem országszerte. Nálunk Szendi József, Csontos Márton, Vajk Gyula, Németh László, Kelényi Ottó, Tóth István, Gyarmati István, Horváth Kálmán, Miklós Antal estek áldozatul. Egy-két-három hétig tartott őrizetbe vételük. Embertelenül összezsúfolva egy szobában sínylődtek. Később P. Horváth Ferenc, Dobosi Ferenc és Füstös Antal következett. P. Horváth 9 hónapig volt a tököli internáló táborban, Dobosi 4 hónapot töltött vizsgálati fogságban. Év végén csak Füstös Antal maradt még letartóztatásban.

Augusztus elején Gálik István megvált fehérvári beosztásától, utódja Bay László lett. Irodája a megyeházán volt, a postacenzúrát végezte mindig a püspökségen, nagy igyekezettel. Néha tíz napig is feküdt a kimenő illetve beérkező posta! A legtöbb egyházmegyében már régen megszűnt a cenzúra, Székesfehérvárott és Pesten annál keményebben ment. A budapesti cenzúrának nyilván Gálik a magyarázata, aki fehérvári szokását nem tudja feladni, és Pesten is bevezette azt. Bár megszabadultunk Gáliktól, de nem teljesen, mert nagy befolyása lévén a központban még érezteti rosszindulatát az egyházmegyével szemben. Úgy látszik, mintha ő lenne az elnök székesfehérvári szakértője.

A sok megaláztatás közben két látszólagos segítséget nyújtott az ÁEH a papságnak. Az egyik a kongnia pótlása. Az 1950-es megállapodások szerint a kongruának az év elején 25%-kal csökkenni kellett volna. A püspöki kar kérésére az ÁEH rendkívüli államsegéllyel pótolja 1958.

102 Kéziratban tévesen Tapolcai-alakban.

135