Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉVRŐL-ÉVRE
mentek a temetésre, és ott értesültek, hogy a halottat már Székesfehérvárra szállították „az ő kívánságukra.” 1954 Az 1954. évet különös fénybe vonta a „Fulgens corona gloriae” kezdetű enciklika, mellyel [a pápa] a Mária-évet meghirdette a Szeplőtelen fogantatás dogmájának 100 éves évfordulóján. Ez az év lelkipásztori munkájának különös színt és lendületet adott. A püspöki kar kívánságára mindenütt volt misszió. A Mária-kegyhelyeket egy-egy Ordinárius látogatta meg a templom foünnepe alkalmával, s tartott pontifikális nagymisét. Nálunk nagy lendületet vettek a zarándoklatok. Máriaremetén, Makkosmárián, Bodajkon, Ercsiben, Solymáron voltak nagyobb egyházi ünnepségek, zarándoklatok. Dömötör István elnöklete alatt egy Mária-évi bizottságot küldtünk ki, s ez a bizottság szép misztérium-játékokat, triduum- és beszédanyagot adott paptársai kezébe. A Mária-képek és szobrok restaurálása, Mária templomok újjáépítése volt programunk, s az Egyházmegye 1.250.000,- forintot fordított e célra, ebből az Egyházmegyei Központ 50.000 - forintot, az ÁEH ezenkívül 53.000,- forint segélyt nyújtott. A legnagyobb restaurálást az egyházmegye papsága vállalta, amikor Székesfehérvár híres Mána-templomát, a Szemináriumi templomot - mely Maulbertsch híres freskóival díszített - restauráltatta. A belső restaurálás több mint 70.000,- forintot emésztett fel, ehhez még 52.000 - forint egyéb kiadás járult. Ezzel a szentélyt az utolsó pillanatban hoztuk rendbe, mert a mennyezet már leszakadás előtt állt. 1954. január 5-én Fülöp Ferencet váratlanul Herling Jakab váltotta föl. Az autószerelőből lett előadó a legnagyobb gyanakvás és bizalmatlanság szellemét hozta az Egyházmegyébe. Bemutatkozásakor hirdette a kooperációt. Ez úgy kezdődött, hogy a Mária-évet meghirdető körlevelet a legkülönbözőbb nehézségekkel addig húzta, amíg az idejét múlta már. Azután jött a „bodajki eset”, amiről már írtam. Azután papokat idézett be magához. „Káderezése” teljesen pártrecept szerint ment. A papság csakhamar tisztába jött vele. Ács Kajetán és Trimmer letartóztatása tette rá működésére a koronát. Nevezettek elfogatása előtt ő vezette az ávósakat a Potyondy lakására, ahol Ács Kajetán lakott, s amikor az esetről információt kértem tőle, azt állította, hogy a rendőrség egy egészen más vonal, ők arról semmit sem tudnak. Ezzel teljesen lejáratta magát a papság előtt. Próbált az előadó szóhoz jutni: jobb előmenetelt, jobb helyeket igéit. A dispozícióknál is próbálta embereit előre tolni, a papságot békegyűlésre invitálta, mondván, hogy akkor lesz építési engedély... Mórász Pál közreműködésével a koronákat is lefoglalta mozgalmi kérdések tárgyalására, de az ügy mégsem ment, sehogyan sem ment. A koronán csak Mórász beszélt, a papság mélyen 120
