Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Jódal Rózsa: Egy hatást kereső művészettörténész (Virág Zoltán: Nyelvi mozaikok és kulturális rezonanciák)
124 kisebb államainak, köztük hazájának nemzeti és kulturális emancipációjával, az egymásra utaltság következményeit és a megbékélés lehetőségeit gondolva végig.” Todor Manojlović szerbre, németre és más nyelvekre ültette át Ady Endre (valamint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) verseit. Naplóbejegyzéséb en így ír Adyról: „Elolvastam Adytól a Vér és aranyt. Ez egy nagy költő. Talán az első igazán nagy a XX. században.” Marko Maletin esszéjében személyes sorskutatásához vette alapul Ady Endre drámai konfliktusait. Ady Dušan Vasiljevre, Žarko Vasiljevićre és Mladen Leskovac ra is hatott, talán a kölcsönös közeledés européer orientációja révén. Miloš Crnnjanskit „a szerb irodalom magyarságképének átfogóbb jellegű kialakítására éppen az Ady-ihletések ösztönözték. Ady-nekrológjában megjegyzi, hogy az egész nemzethez szólni tudás mintaadója volt, akárcsak a szerb guszlárok.“ Miroslav Krležának Ady életművéhez való viszonya el éggé ellentmondásos, de részben vagy egészében 14 versét lefordította, s többek között azt írja róla, hogy „Felismeri a Duna völgyének nagy tragédiáját, hogy itt mindig csak nemzetroncsok marakszanak egymással és évezredek történetében nincs más változás, mint az, hogy elnyomók és elnyomottak kicserélődnek.” Danilo Kišnél „Az Én pátoszának, a legitimitás keresésének, a vidékiség, az ázsiaiság mellékízeitől megfosztott sorsazonosítás lehetőségeinek perspektíváját az Ady-inspirációk döntően átalakították. Saját bevallása szerint e mélyreható befolyás és beavatkozás kivédhetetlen volt. „Ady kasztrált engem, Mint költőt.” Ezért inkább prózát írt, az Ady-verseket pedig lefordította. Jože Hradil és Kajetan Ković összefogásával Ady költeményei szlovén nyelven is megjelentek. Virág Zoltán az Esti Kornél víztükrei című fejezet fejtegetéseihez minden fellelhető Esti Kornél-szöveget felhasznál. A Tengerszem című kötetet, Az utolsó fölolvasás című rövidtörténetet, a Duna címmel megjelent rövidke írását, a Tavaszi színjáték a tengeren című, a Színházi Életben megjelent írását, a Tollrajzokat, a Végzet és veszélyt, s mindent, amit csak fontosnak tart, hogy Kosztolányi tenger- és vízélményét, valamint életfilozófiáját minél behatóbban érzékeltethesse. Az egész elemzés maga is olyan, akár egy költemény, s egymást érik benne a szebbnél szebb Kosztolányi-idézetek, illetve Szegedy-Maszák Mihály, Thomka Beáta és mások idézetei. Szerepeljen itt csak egy, amikor a szegény idegbajos, még érintetlenül felkínálkozó Editke csókját szeretné a kamasz Esti a tengerben kimosni magából: „[...] Elmerült beléje. Prüszkölve bukott ki és kacagott. Hintázott törékeny, üvegszerű felületén. Dalolt és ordítozott. Kimosta torkát ezzel a sós öblögetővízzel, utána beleköpött, mert a tenger köpőcsésze is, az istenek és rakoncátlan fiatalok köpőcsészéje. Aztán zárt karokkal dobta testét a gyöngyös kékségbe, hogy végképp egyesüljön vele.” Fejtő Fertencet számtalan aspektusból tárgyalja. Krleža és Dobrović kapcsolata szemszögéből, Josip Broz Tito és Milovan Đilas beható elemzése révén,
