Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Jódal Rózsa: Egy hatást kereső művészettörténész (Virág Zoltán: Nyelvi mozaikok és kulturális rezonanciák)
123 Jódal Rózsa Egy hatást kereső művészettörténész Virág Zoltán: Nyelvi mozaikok és kulturális rezonanciák Virág Zoltán első könyvét, A termékenység szövegtengere címmel a regényíró Brasnyó Istvánról írta (Forum, Messzelátó, 2000). Második kötete a Szülőföldek, határok, dialógusok (Beszélgetések magyar, horvát, szerb és szlovén írókkal) nevet viseli (Művészetek Háza, Veszprém, 2009). Harmadik esszékötete, A szomszédság kapui Zentán jelent meg (zEtna, 2010), s benne vajdasági magyar írókról, folyóiratokról és irodalmi problémákról ír. Negyedik kötete Odnosi i glasovi u tranziciji (Eszék, Matica Harvatska, 2007). Ötödik kötete, a Próbára tett emlékezet vajdasági magyar alkotókkal való beszélgetéseket rögzít (zEtna, Zenta, Művészetek Háza, Veszprém, 2018). Legújabb kötete, a Nyelvi mozaikok és kulturális rezonanciák című, tanulmányokat és műbírálatokat tartalmazó kötete, amelyről ezúttal írok, a veszprémi Vár Ucca Műhely kiadásában jelent meg 2020-ban. Nagyon érdekes, a maga nemében rendhagyó és különös, érdekes gyűjtemény ez a majd kettőszáz oldalas, 15 fejezetre osztott kötet. A Kelet-Közép-Európára (Mittel-Európára) jellemzően többgyökerű, magyar, német, szlovén, horvát stb. ősöktől származó szerző – akárcsak sokunk – a multikulturalizmus szellemében nevelkedett és gondolkodott. Nemcsak a Szegedi Tudományegyetem tanára, amelynek egy ideig tanszékvezetője is volt, hanem a maribori és a zágrábi egyetemen is dolgozott vendégtanárként. A magyar irodalmon kívül mindig is érdekelték a körülöttünk, velünk élő népek, nemzetek és sorsuk nak az irodalomban val ó lecsapódásai, megörökítései, valamint az egymásra való kölcsönhatásuk. Új kötetében tizenkét szépíróval és teoretikussal foglalkozik, valamint négy képzőművésszel (kettővel két-két fejezetben is). Ami izgalmassá teszi a könyvet, az a láttatás egyedisége. Ady Endrét például annak fényében mutatja be, hogyan hatott környezete más nemzetiségű íróira. S a perspektíva, amelyben rálátunk, hogy a kötet szerzője hány szomszéd nemzet irodalmát ismeri behatóan. Ady Endre hatását huszonnégy teljes oldalon tárgyalja. A nyolc nyelven tudó, magyarul anyanyelvi szinten beszélő Veljko Petrović 1906-ban és 1907-ben elsőként fordított szerbre a verseiből. Srpska zemlja ( A szerb föld ) című alkotásával voltaképpen A magyar Ugaron „neoromantizált szerb változatban” áthangolt párdarabját hozta létre. Bizonyos értelemben formabontó travesztiaként, egy magyarságversből modern kori szerbségverset komponálva. A belgrádi Politika hasábjain pedig 1930-ban, Ady szellemiségét idézve írja: „Szimpatizált a térség
