Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Ludmán Katalin: Hajnóczy Péter Play-boy című szövegéről
92 és nyilvántartására szolgáló táblázatomban kisprózának nevezem a tíz gépelt oldalnál rövidebb terjedelmű szövegeket.) A kurziválást, a 70-es évek gépirataiban megszokott módon, szinte kivétel nélkül minden hagyatéki szövegben aláhúzással jelöli a szerző, így minden vonatkozó szöveghelyen a dőlt betű jelenti az aláhúzások feloldását. Szintén tendenciózusan, az új bekezdés mindig beljebb kezdést is jelent, ezt a formai tulajdonságot ezért megőriztem. Az írógép sajátosságaiból adódóan mindkét forrásban hiányzik az ékezet több magánhangzóról is, ezeket – akárcsak az esetleges betűhiányokat – pótoltam. A nyilvánvaló elütéseket javítottam. A két szövegforrásra az alábbiakban G1 és G2 néven hivatkozom. G1 szövegforrás 8 lap terjedelmű, oldalszámokkal ellátott gépirat, autográf bejegyzésekkel. A szegedi Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely valamelyik munkatársa az első lapot 1/28-as jelzettel látta el. (Korábban készült részleges vagy teljes katalógus a dokumentumokról, ez a segédanyag azonban erősen vázlatszerű, az iratok közötti tájékozódásomat csak részben tudta segíteni, különös tekintettel arra a tényre, hogy az anyagot többször mozgatták, átrendezték. Eddigi rendszerező célú tevékenységemnek fontos tapasztalata, hogy a hagyaték 2010-es állapota – különösen a 40 évvel ezelőtti – nehezen rekonstruálható.) A G2 szövegforrás minden bizonnyal G1 tisztázata, így az ultima manus elve alapján, közlésemben ez a változat jelenti a főszöveget. A G1 forrásban olvasható szövegállapotot lábjegyzetben közlöm. G2 szövegforrás teljességgel átveszi G1 kéziratos javításait és betoldásait, azzal a különbséggel, hogy a szöveg teljes terjedelme 9 lap, a harmadik lap duplikált, az egyiken a 12–15. bekezdéseket kék bekarikázás emeli ki. A 15. bekezdésben olvasható kéziratos betoldást a főszöveg adott pontján, lábjegyzetben jelzem. Külön lemma bevezetését nem tartom indokoltnak, ugyanis nehéz lenne érveket találni amellett, hogy ez a csekély arányú, a szöveg struktúráját és cselekményét érdemben nem befolyásoló módosítás a Play-boy egyik teljes értékű szövegváltozatát jelentené. A százados figurájának szerepeltetése sokkal inkább A parancs (1981) című kisregénnyel hozza kapcsolatba a gépiratot. Mint ismert, A parancs voltaképpen szövegkollázsok összetett rendszere, a legkülönbözőbb forrásokból. A hagyatékban fellelhető például egy, A parancsban citált és a szerzőnek címzett levél, Az én szívem, ha rádió volna című dal partitúrája, de a „Jézus felébred” sorral kezdődő passzus kézirata 25 is. Valószínűsíthető, hogy A parancs összeállításakor a Play-boy is a szerző kezébe került, tehát a Szoboszlayt a századosra cse rélő átírás feltehetően a vonatkozó részek esetleges átemelésére tett kísérletnek a nyomát őrzi. A datálás szempontjából ez fontos, bár kevéssé informatív támpont lehet, hiszen ez alapján bizonyos, hogy A parancs előtt keletkezett szövegről beszélünk, csakhogy a szerző 1981-ben bekövetkezett halála miatt ez egyébként is valószínűsíthető adat. 25 Az említett kézirat a Jelenkor 2011. novemberi számában jelent meg Jézus címen (kiad. Hoványi Márton). A kísérőtanulmány a protonovella műfajának bevezetésére tesz javaslatot a szöveggel kapcsolatban. Hoványi Márton, „Hajnóczy Péter Jézus áról”, Jelenkor , 54. évf. 11. sz. (2011): 1178–1182.
