Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - Gömöri György: Egy 1959-es levél Iłłakowiczównától
64 minden nehezebb szót ki kell keresnünk a szótárból. Acélos kitartás kell (mindkét részről), hogy ilyen körülmények között megbirkózzam a magyarral. Évekig kizárólag Petőfit olvastunk, de most már Adyt, egyszerűen azért, mert a legkönnyebb verset olvasni, és csak ez a két [magyar] könyvem van meg. Ha próza lenne, nagyon untatna, hogy folyton a szótárban kell keresgélni. Ami a magyarból való fordítást illeti, számtalan ilyen létezik. Nem beszélek Petőfiről, akitől van egy egész vastag kötet, de van egy József Attila-kötet (nagyon jó fordításokkal). 4 Én magam fordítottam vagy egy tucat verset Adytól meg Áprilytől, meg néhány (akkor még!) fiatal erdélyi költőtől. Ezek – vagyis Ady és Áprily versei – kőnyomatos kiadásban jelentek meg 1942–43-ban Budapesten, itt sajnos nem sikerült őket kiadni, bár a sajtóban majdnem mindegyik megjelent. 5 Van nálunk egy csomó író, akik szívesen fordítanak magyarból, hogy csak Fangratot, Jachimowiczot és Kaltenberget 6 említsem. Minden azon múlik, hogy Önnek valaki olyannal kellene kapcsolatot létesítenie, akinek irodalmi ízlése van, tehát érdeklik a könyvek, az írók, aki jegyzetel és [anyagot] gyűjt. É n magam nagyon nem vagyok irodalmár, a háború előtt az írás inkább a HOBBYm volt, 7 és csak a háború után kezdtem foglalkozni rendszeresen az írással, vagyis abból megélni, amit különben nagyon nem kedvelek... De szeretnék Önnek jó tan á csot adni: mivel olyanokat szeretne találni, akik szívesen fordítanak magyarból, kérdezze meg nevüket és címeiket, pl. olyanokét, mint Csorba Tibor, Varsó, Mokotowska 26 m.64 (50 év körüli festő és irodalmár), lengyel feleséggel, valamint Tadeusz Fangrat, Varsó, Krakowskie Przedm(ie śc ie) 59 m.3, aki Budapesten élt a háború alatt, és tud magyarul, és Londonban lakik egy kis csoport fiatal lengyel költő, akiket bár nem ismerek személyesen, de nincsenek kéts é geim afelől, hogy velük létre lehet hozni a költői magyar–lengyel fordításcserét. Megvan egyikük címe, ez Bohdan Czaykowski, 14 Lillyville Road, London SW6. 8 Elküldöm egy érettebb (egyszerűen idősebb) költő címét is: Stanis ł aw Bali ń ski, 47 West Cromwell Road, London, SW 5. Ez egy nagyon művelt ember. Az első, csakúgy, mint a második, és a varsóiak esetében is hivatkozhat rám, de ezenkívül el kell, hogy mondjon nekik kicsit az önéletrajzából, amit én nem ismerek teljesen. Nagyon fiatalon én is jártam Oxfordban, de csak két »term« (trimeszter) erejéig, és hallatlanul kedves emlékeim vannak arról az időről. Örvendek, hogy Önt ilyen kellemes élmény érte az életben. Áprily nem viselkedett velem rendesen, mert egyetlen 1948-as képeslap kivételével sohasem írt nekem, egyetlen levelemre vagy küldeményemre sem reagált, amit teljesen képtelen vagyok megérteni. Járt már nálam tanítványa , Kerényi Grácia is, 9 aki megígérte, hogy kitalálja, miért viselkedik ilyen furcsán, de miután hazatért Magyarországra, se 4 Ennek a kötetnek a fordításait inkább vegyesnek nevezném, benne Tadeusz Ró ż ewicz mellett nála sokkal kisebb tehetségű fordítók és költők szerepelnek. 5 Egy lengyel bibliográfia szerint a k ő nyomatos Ady 1942-ben jelent meg: Literatura polska, Przewodnik encyklopedyczny, I. A-M, PWN, Warsaw, 1984, 371. 6 Az említett fordítók közül tudomásom szerint egyedül Marian Jachimowicz készített magas színvonalú költői fordításokat. 7 Ez a szó angolos formájában szerepel a szövegben. 8 Czaykowskit és a londoni „Kontynenty” csoport más tagjait (Sito, Taborski) én már korábban megismertem, és Nowy Merkuriusz című lapjukban írást is közöltem. 9 Ez a látogatás vagy 1957-ben, vagy 58-ban történt, mert Kerényi Grácia mindkét évben járt Lengyelországban. Nem világos, milyen tekintetben mondta magát Áprily Lajos „tanítványának” – talán költőileg tekintette „mesterének” Áprilyt.
