Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - ***: „Tudatos ösztönösség volt bennünk” (A lajosmizsei Tanyacsárdáról Kriskó János beszélgetett Gömöri Ferenccel és Garaczi Jánossal)
110 „Tudatos ösztönösség volt bennünk” A lajosmizsei Tanyacsárdáról Kriskó János beszélgetett Gömöri Ferenccel 1 és Garaczi Jánossal 2 – Hogyan vetődött fel annak az ötlete, hogy Lajosmizse határában, az 5. számú főút közelében létre kell hozni egy csárdát? Gömöri Ferenc – 1971-et írunk, amikor a megye vezetői, Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára Lajosmizse határában közös akarattal létrehozták a Tanyamúzeumot. Természetes igény volt, hogy a múzeumépület mellett ne csak toalett legyen, de egy olyan vendéglátóhely is, ahol a vendég kulturált körülmények között, leülve, az éhségét is csillapítani tudja. A döntés megszületett, és 1972. június 16-án megnyílt egy kis nádfedeles faház a Tanyamúzeum szomszédságában. Ez volt a Tanyacsárda közvetlen elődje. Abban az időben gyakran megfordult Kecskeméten Kodályné Péczely Sarolta a Kodály Intézet megalapításának ügyében. A megyei vezetők gyakran itt, ebben a faházban fogadták őt, mert Sárika nagyon szerette azt a helyet. Már 1972-ben felmerült, hogy szükség lenne egy, a faháznál komolyabb, téliesített kőépületre is. Megszületett a megyei vezetők döntése a beruházásról, és mivel a Helvéciai Állami Gazdaságé volt a terület, ők kapták a feladatot, hogy rövid határidővel építsék fel a csárdát. Pontosan egy évvel a faház megnyitását követően, 1973. j únius 16-án, 16 órakor át is adtu k az elkészült Tanyacsárdát. – Az Öreg Tanyacsárda teljes mai épületkomplexuma felépült akkor, vagy csak kevesebb? Gömöri Ferenc – Sokkal kevesebb. Készült egy L alakú épület, amelynek néhány eleme még ma is megvan, ellenére annak, hogy 1976-ban kéménytűz miatt csaknem a teljes csárda megsemmisült. Olajjal fűtöttünk, és a kémény oldalán kicsapódott kátrány kapott lángra. Csaknem porig égett az épület, csak néhány olyan épületrész volt, ami a statikusok véleménye szerint megmaradhatott az újjáépítés után is. Garaczi János – A régi konyha egyes részei maradhattak meg, ahol betonból volt a födém, így a tűz nem tudott lefelé terjedni. A konyhában megmaradtak az ablakok is, és a bútorzat is. Viszont a csárda vendégeknek fenntartott része famennyezetes volt, és ahogy a tető omladozott, úgy terjedt a tűz tovább, a teljes vendégtérre. Kihullottak két oldalra az ablakok, porig égtek a székek és az asztalok is. 1 Gömöri Ferenc vendéglát ó ipari szakember, a Tanyacsárda alapító vezetője, jelenleg a kecskeméti Aranyhomok Szálloda tulajdonos-igazgatója. 2 Garaczi János Venesz- és Gundel-díjas mesterszakács, a Tanyacsárda jelenlegi társtulajdonosa Polyák Zoltánnal és Terenyi Istvánnal közösen. 1974-től folyamatosan a Tanyacsárda szakácsa, majd séfje. Sorozatunk a Földművelésügyi Minisztérium „Hungarikumok és a nemzeti értékek megőrzésének, népszerűsítésének támogatása” program keretében készül. (A Szerk.)
