Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - Lanczkor Gábor: Kasztíliai útinapló
59 Lanczkor Gábor Kasztíliai útinapló Hullt agancsok egy végtelen hómezőn. Egy nemzetközi reptér férfivécéjének piszoárján a fanszőrszálak. Reggel egy madridi világítóudvar aljából nézem az esőt. Viszontlátás a Fekete festmények kel. Tizenkét éve egymással takarásban voltak kiállítva, most egy hosszú terem ellipszisében. Szerencsésebb volt a korábbi elrendezés, a nagy képek így elnyomják a kisebbeket; az eredeti helyükön, Goya süket házában is két emelet több szobájában készültek a falra. Az elmúlt években sokszor fölolvastam a róluk írott versciklusomat, és talán ezért, hogy az első, erős benyomásom most ez: mennyire túl lettek restaurálva ezek a képek. A verses olvasatomhoz képest mindenképp túl lettek restaurálva. Tudható, hogy a Szaturnuszként fölcímkézett alaknak állt a farka nőevés közben, mielőtt a freskót áttették vászonra. Madrid az Ibériai-félsziget mértani középpontjában a par excellence katolikus város, nem Róma. Érzékien üt át a rövid, lejtős belvárosi mellékutcákon a kősivatag domborzata. Vissza a Pradóba. Fölül kell bírálnom magamat: lehengerlő a tizennégy fekete festmény elrendezése az ellipszis-teremben. Szemközt, főoltárra helyezve a Kutya van, és a képek között elhelyeztek egy akadót; fehérmárvány szobor, római buszt, egy kecskéé. A párkák hármas egysége a sátánban az alkonyi táj fölött , ezt a címet én adtam tizenkét éve az egyik fekete festménynek. Csak most ébredtem rá, hogy ezzel a gondolattal végződik a Folyamisten , és ezzel indul a Szaturnuszi mesék . Fölkeressük Goya sírját a San Antonio de la Florida templomban. Csak mi vagyunk négyen a magasságos freskók alatt, meg a föltámadásra váró halott. Toledóban. Eső után rögtön elnyílik a felhők rése, és előbújik a nap. A rozsdaszín mezőkön olívaültetvények olajszín pöttyei. A restaurált középkori nagyzsinagógához csatlakozó kiállítás emléktárgyait végignézve megkísért az érzés: ez itt a mi múltunk, ha áttételesen is. A spanyolok
