Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Füzi László: Elakadások: 1. rész
Feltehetően ezért érzi azt, hogy a főtér valódi központ jellege eltűnőben van. Eltűnőben van, mert a százezernél több lakost számláló Kecskemét megszűnt egyközpontú város lenni, új kereskedelmi, jogi, pénzügyi, üzleti központok alakulnak ki, s ha egy városban nem kell mindenkinek napjában legalább egyszer a főtéren keresztülmennie, akkor ez a tér megszűnik természetes központ lenni. 18. A főtérnek, városközpontnak az eddigiekben említett belső egysége eredményezte azt, hogy a Vasútparktól indulva zöld szigeteket találunk a város belső pontjain, a főtéren még mindig (nagy szó ez!) önmagába húzódhat vissza az, aki a tér belső szögleteinek egy-egy padjára ül le. Azzal, hogy a főteret a Nagytemplom háta mögötti részre rányitották, mintha a Rákóczi út szimmetrikus tükrözését végezték volna el, a templom mögötti kicsi tér, a művelődési központ és a Megyeháza előtti zöld szigettel folytatódik... Kerényi József, a kecskeméti főtér szépségének megérzője, a város legendás főépítésze mondta azt, hogy az épületek külső falai, a térfalak egymáshoz való kapcsolódásukban nyerik el értelmüket, míg az épületek önállósága belső tereikben mutatkozik meg. Az épületek önálló léténél is fontosabb, hogy környezetükkel, a tér zöld foltjaival szinte összeolvadnak, ez az összeolvadás jelzi, hogy ez a tér soha nem akart más lenni, mint egy alföldi város főtere. A tér egyik sarkán lévő fáról pár éve még szedret lehetett enni, aztán a fát kivágták, itt is ugyanúgy találunk akácfákat, mint az Alföldön szinte mindenütt, a polgárosodásra az épületeken túl a tér új - s nem kis vihart kavart - díszburkolata utal, ahogyan ezt teszik a korábbi századelőre visszautaló, az elmúlt években felállított kandeláberek is. Ezzel együtt az épületek apró, funkcióval már az építésük pillanatában sem bíró tornyai és díszítései valamiféle mesevárost is felidézhetnének. Ha Kecskemét nem is meseváros, de mindenképpen keleti város, ha megállunk egy havas téli este a Városháza előtt, fényei, homlokzata, a homlokzat megtört felületei, finoman kidolgozott részletei, a tető mázas cserepei, akárcsak a Cifrapalota díszítései nemcsak mesés, hanem keleties hangulatot is árasztanak. Nem véletlenül, hiszen Kecskemét a nagy keleti sztyeppe utolsó nyugati városa, a várost körülfogó síkság a maga rideg világával sokáig őrizte történelmünk keleti hagyományait. Ha valóban szép ez a főtér, márpedig az, annak gondolom, akkor szépsége a hely helyzetének megéléséből, kiteljesedéséből származik, abból, hogy a város és a tér - falaira, teremtett és természetes környezetére, szerkezetére, építészetére és szellemi világára gondolok itt - eggyé tudott olvadni egymással. A térnek a helyhez való kötődését mi sem jelzi jobban, mint az, hogy különbözik az alföldi városok főtereitől. 19. Alapigazságként fogadja el, hogy száz év alatt egy városban, s így annak főterén is alapvető változások mennek végbe. Ha így van, mondja, akkor egyharmadnyi évszázad alatt is fontos változásoknak kell lezajlaniuk. 22