Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Füzi László: Kecskeméten a kultúra még képes közösséget teremteni
Filzi László Kecskeméten a kultúra még képes közösséget teremteni- A közelmúltban jelent meg a Világok határán című könyved, a Forrás 2011. évi utolsó három számában és a 2012-es első számban lévő írásaidban is az életutadról, a világhoz való viszonyodról és a világlátásodról írsz. A Forrásban megjelent írások már az egri és a kecskeméti éveidet is bemutatják. Ezek az írások sajátos önéletírások és korrajzok is egyben. Az első kérdésem az, hogy miért tartod fontosnak ezt a korszakot? Azt az időszakot, amikor befejezted az egyetemi tanulmányaidat, a hetvenes évek végén. Onnantól kezdve a nyolcvanas évekről szólnak a most megjelent írások. Nyilván nem véletlen, hogy arra kértél bennünket, hogy a mostani Forrás-számba tulajdonképpen ezekről az évekről készítsünk interjúkat, ezeknek az éveknek a meghatározó kecskeméti szereplőivel. Miért foglalkoztatnak ennyire erősen az elmúlt évek, s az, hogy azokban az években mi történt Kecskeméten és Bács-Kiskunban?- Két része van a kérdésnek. Az első a könyvre, a második a mostani folyóiratszámra, a mostani összeállításra vonatkozik. A könyvem alapvetően Én-könyv, az Én helyzetét vizsgálja az adott történelmi időszakokban. Benne az egri és a kecskeméti részek, az életemnek az egri és a kecskeméti részei az utójátéknak felelnek meg. A könyvben tehát nem a hetvenes és a nyolcvanas évek állnak középpontban. A könyvben engem valójában a korábbi időszak foglalkoztatott, s az, hogy a paraszti világ miképpen esett szét, és annak az emlékvilága miképpen él bennünk. Alapvetően tehát a szüleim és nagyszüleim nemzedékének életét vizsgáltam, s azt, hogy az ő örökségük miképpen formált engem. Figyelmemet nagyon erősen lekötötték a huszadik század sajátosságai, s miközben ezekről akartam írni, egyre inkább azt éreztem, hogy csak a személyes szálat követve szólhatok ezekről. Aztán ez a személyes szál elkezdett önálló életet élni, az elemzés háttérbe szorult, és a személyes szál erősödött fel. A könyvben az elemzésnek is vannak nyomai, hiszen a mai gondolkodásommal jegyzeteket írtam ahhoz, amit valamikor megéltem. Az első rész megjelenése után tovább dolgozott bennem az anyag, azt éreztem, hogy el kell jutnom oda, ahol végegesen kiléptem az otthoni világból, a régi társadalmi osztályból. Az igazi, a már véglegessé vált kilépés a mi életünkben Kecskeméten történt meg. Az, hogy a feleségemmel az egyetemi évek után Kecskemétre kerültünk, egy egri Fűzi László 1955-ben született Lövőn. Irodalomtörténész, a Forrás folyóirat főszerkesztője. Középiskolai tanulmányait Sopronban, az egyetemet Szegeden végezte, magyar-történelem-huszadik századi magyar irodalom szakon. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is Németh László pályakezdéséről írta. Az egyetem elvégzése után Egerben tanított. 1982-től dolgozik a Forrásnál, Kecskeméten. 1989-ben nevezték ki a lap főszerkesztőjévé. Jelenleg a Forrás Kiadót, a Nemzetközi Kerámia Stúdiót és a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyt magába foglaló Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek ügyvezetői posztját is betölti. 227
