Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő
A tervünk 1946-ra kb. a következőkből állott, eltekintve az apró munkától. Ha csak lehet, havonta egy előadást, a legaktuálisabb Jugóra vonatkozó témákról. Legalább 2, de ha lehet 3 nagyobb felhajtású kulturális eseményt rendezni, ami sok publicitást adna az MJT-nek. 4—5 kiadványt, ami ismertetné az aktuális jugó dolgokat, az életük minden területéről, de legalább egynek magyar kisebbségi vonatkozásúnak kell lennie. Legalább 4—5 „fiókot" kialakítani, megalakítani, főleg a déli vidéken, tehát a jugó határ felé. Felvenni és tartani a kapcsolatot az itteni jugó kisebbséggel, szerveikkel. Ha nem a legsúlyosabb, de az egyik legsúlyosabb, legkényesebb probléma volt: állandó anyagi, magyarabbul - pénzforrásokat kialakítani. Az utóbbival fejezem be: ez némileg sikerült is. Az MJT állandó havi támogatást kapott a miniszterelnökségtől, a külügytől, a közoktatásügytől, a városházáról, az Iparügyi Minisztériumtól (míg Bán Antal volt a miniszter), egyszer vagy kétszer a Gazdasági Főtanácstól is, Vas Zoltán jóvoltából. Míg az infláció tartott, ez néha nevetséges volt. De 1946. augusztus 1. után, már a „jó" forint idejében, számottevő lett. Ami a pártokat illeti, azt hiszem csak a szocdemektől kaptunk egyszer, de egy jelentősebb összeget. A Tiszatáj említett múlt évi cikkében az áll, hogy: „A Társaság 1946-os tevékenysége elsősorban székházának megteremtésére irányult." Ez nem így van, ez a „tevékenység" egy hétig tartott, 1946. december elején. Addig egészen más volt. íme a rövid vázlat, inkább azért vázlat, mert memóriából nehezen lehet visszaemlékezni a kb. 10-12 előadásból álló sorozatra, mely 1946 folyamán megtörtént. Majdnem minden hónapban, főleg a Kereskedelmi Kamara kis- vagy nagytermében, az MJT előadása volt, minden elképzelhető témáról, ami Jugóval összefüggött. Az előadók között volt dr. Bán Antal, dr. Geleji Dezső, Rácz Kálmán79 (történész), Sötér István, Tildy Zoltánná, Rob Antal80, a Délszlávok Szövetségének főtitkára, Lazar Brankov, a jugó katonai misszió tagja. Dr. Gyöngyösi János külügyminiszter, Bozsik Renáta stb. Az akkori napi sajtó, de a Magyar Nemzet biztosan, minden előadás előtt közölt pontos adatokat. A többi újság is. Sokszor az előadásokról komoly, nagy cikkek jelentek meg. Pláne, mikor például Bán Antal, Gyöngyösi János stb. voltak az előadók. Vladimir Dedijer81 híres és ismert „Napló" című könyvéből magam fordítottam több érdekes részletet, melyeket a legkülönbözőbb lapok és hetilapok akkor, 1946 folyamán közöltek. Ez a könyv a jugó partizánharcok hiteles történetének számít. De Geleji is sok cikket írt Jugoszláviáról a Magyar Nemzetben. Az MJT égisze alatt, a Belvárosi Színház bemutatta Balázs Béla Boszorkánytánc című jugoszláv partizándrámáját. Főszereplők voltak Bulla Emma és Dinem György, a rendező dr. Bárdos Artúr, híres színházi szakember, a színház igazgatója. A rendezésben erősen közreműködött Balázs Béla maga, de én is kivettem a részemet, mint kvázi szaktanácsadó. A premieren ott volt mindenki, aki akkor 79 Rátz Kálmán (1885-1951) őrnagy, jobboldali politikus, történész. Az irredenta mozgalom aktív tagja, a MOVE egyik alapítója. Gömbös híve, majd 1939-ben nyilas országgyűlési képviselő, de kilép a pártból és egy ellen nyilaspártot szervez. 1944-ben a németek letartóztatják, Mauthausenből tért haza. 1948-ban Svájcba emigrált. 80 Rob Antal, Antun Rob (1909-1965) a királyi Jugoszláviában lépett be a kommunista pártba, a zágrábi pártszervezet szervezőtitkára. 1946-tól a Magyarországi Délszláv Szövetség főtitkára, országgyűlési képviselő. Politikai karrierje összefüggött azzal is, hogy élettársa Rákosi Mátyás unokahúga volt. A Magyar-Jugoszláv Társaság intézőbizottságának tagja. 1948-ban Jugoszláviába szökött. A Vajdasági Magyar Kultúrtanács elnöke, majd a belgrádi szakszervezeti központban dolgozott. A jugoszláv állambiztonsági szervek (UDB) ügynöke volt. 81 Vladimir Dedijer (1914-1990) jugoszláv kommunista politikus, történész, diplomata, újságíró. A partizán harcok résztvevője, naplót vezet, Tito hivatalos életrajzírója. A JKP KB tagja, politikai karrierje 1954-ben megtörik, életét ezután főként tudományos, publicisztikai írásainak szenteli. 43
