Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 3. szám - Füzi László: Világok határán – ikerkönyv – (részlet egy készülő könyvből)
otthon maradhattunk, nem kellett gyerekként kiszakadnunk a családi közegből, taníttatásunk is olcsóbb volt, sem kollégiumot, sem albérletet nem kellett fizetni utánunk. De akkor is biztosan taníttattak volna bennünket, ha a napi közlekedés nem lett volna megoldható, a taníttatás vágya és kényszere benne volt családunk gondolkodásában, s ha lehet ezt mondani, a kor levegőjében is. 7. Az egyik falu mellett a másik, Fertőszentmiklós mellett Petőháza (az öregebbek „Petiháznak" említették). A papírok szerint mi Fertőszentmiklóson éltük az életünket, valójában azonban Petőházán. A két falut egy vékony aszfaltozott út kötötte össze, ezen az úton állt a házunk. Fertőszentmiklós utolsó háza volt a miénk, a ház mellett árok, az árkon túl, igaz, jóval később, egy másik ház, az a ház már petőházi ház volt. Az árok is szerepet játszott az életünkben. Sokáig féltünk, hogy alámossa a házunkat, hiszen mély volt, s sok víz húzódott le benne az Ikváig, míg egyszer csak betongyűrűket helyeztek el benne, lecsatomázták. A két falu két külön világ volt. Szentmiklós volt a nagyobb, lakói alapvetően földművelésből éltek, igaz, volt itt nádgyár és egy kátéesz is. Az emberek dolgoztak otthon, a ház körüli földeken, s dolgoztak a téeszben. A faluban számomra a legfontosabb utca a Bezerédi utca volt, ebben az utcában laktak a nagyszüleim, az itt lévő házak egyik sora már a mezőnek futott neki. A főutcáról a Bezerédi utcáig a Mátra utcán keresztül jutottunk el, ennek az elején volt a halastó, ezt egy idő után feltöltötték. Társadalmát tekintve Szentmiklós tagolt világgal bírt, parasztemberekkel, hivatalnokokkal, boltosokkal, vasutasokkal, s így tovább, már régen nem az „első világ", a hagyományos paraszti világ képviselője volt. Petőházán gyár volt, cukorgyár, a gyárnak külön hivatalnokrétege volt, aztán külön munkásrétege, a munkások dolgoztak a gyárban, dolgoztak a földeken, a kertjeikben, házat építettek, a különböző szakmák emberei kiegészítették egymást, egyikük az egyik, másikuk a másik munkát végezte el az épülő házaknál. A gyárból sok eszköz és sok alapanyag kerülhetett ki az épülő házakhoz. Azon túl, hogy az emberek dolgoztak itt is és ott is, mindenütt, s házat is építettek, sokan sportoltak is, mai szemmel nézve már nem érthető, hogy maradt minderre idejük. 8. Mindkét faluban mindig dolgozott mindenki, a két falu mégis különbözött egymástól. Szentmiklós hagyományosabb falu volt, mint Petőháza. Szentmiklóson nem volt emeletes ház, kivéve az iskola régi épületét, a falu központjában boltok voltak, ruhásbolt, papírbolt, cipősbolt, magát a középpontot a templom uralta, vele szemben a gyógyszertár, az étterem, a tanácsháza, a mozi és a könyvtár, a templomon túl, a másik oldalon az iskola mellett az orvos, kicsit tovább a fodrász, s utána már megint a lakóházak következtek, le a falu végéig, a vásártérig. 24
