Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Ács Margit: Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság
Acs Margit Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett" mezőgazdaság* A magyar irodalom teljes jogú műfajként fogadta be a szociográfiát, hiszen Illyés Gyula, Nagy Lajos, Kovács Imre, Féja Géza - hogy csak a legismertebb teljesítményekre hivatkozzam - vitathatatlanul írói szemmel, érzülettel jegyezték le egy-egy emberi közösségben végzett vizsgálódásuk eredményét vagy spontán módon szerzett tapasztalataikat. Irodalmi műveket hoztak létre, azon túl, hogy szociológiai statisztikákkal alátámasztható képet adtak egy-egy közösség tagjainak életviteléről, gazdálkodásáról, létgondjairól. Az én nemzedékem élete derekán, a hetvenes-nyolcvanas években is születtek autentikus irodalomnak tekinthető szociográfiák, s nem a Magyarország felfedezése című sorozatra gondolok elsősorban, noha a megrendelésre készülő nagyriportok, szociológiai jártasságot kamatoztató témafeldolgozások között is jócskán voltak értékesek, de olyan hatást, mint Csalogh Zsolt, Tar Sándor szociográfiái - amelyeket minden valamirevaló értelmiséginek olvasni illett - természetesen nem értek el. S akkor még nem is említettem a Moldova György dedikációjáért sorban állók százait a könyvhetek alkalmával a Vörösmarty téren, vagy az ellenkező végletet: Hajnóczy Péternek az elmeszociális otthonokról írott leleplezését, amely köré szinte legenda képződött, de könyv formában máig nem jelenhetett meg. E visszatekintéssel azt az igényt jeleztem, amellyel e konferencia anyagának feltérképezésekor áttekintettük az elmúlt húsz év könyvtermését, olyan műveket keresve az egyébként nagy bőségben kiadott tényfeltáró munkák között, amelyek közvetlenül az átalakulás hatásairól adtak számot a magyar társadalom egy-egy rétegét tekintve. El kellett ismernünk, hogy a klasszikus szociográfiákkal mérhető irodalmi teljesítmény nemigen van köztük. A tisztes szociográfiai riportok megszületéséhez is túl gyér volt a megrendelés, pedig ilyen feldolgozások az anyaggyűjtés feltételeinek biztosítása, ösztöndíjak nélkül nem jöhetnek létre. De azt is beláttuk, hogy annál többet érnek azok az alkotások, amelyeknek a szerzője hozzá mert nyúlni a forrásban lévő, s sokszor nem veszélytelen anyaghoz, s a kedvezőtlen feltételek dacára megörökítette a korfordulót. Én a falu, a tanyavilág közegében járatlan vagyok, épp ezért érdekelt, hogy mit tudhatok meg az evvel a világgal foglalkozó szociográfiákból. Hogy hitelesek-e a beszámolók, saját tapasztalat híján nyilvánvalóan nem ítélhetem meg, viszont így legalább részleges egyéni ismeretek sem befolyásolnak. Hétköznapi olvasóként és városi patkányként nem vállalkozom többre, mint hogy beszámoljak néhány könyvről, amelyekből elevenen és személyes érintettséggel rajzolódott ki * Az előadás A rendszerváltozások megjelenítései a magyar irodalomban című, a Magyar írószövetségben, 2009. március 6-án megrendezett tanácskozáson rövidített formában hangzott el. 38