Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Ács Margit: Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság

Acs Margit Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett" mezőgazdaság* A magyar irodalom teljes jogú műfajként fogadta be a szociográfiát, hiszen Illyés Gyula, Nagy Lajos, Kovács Imre, Féja Géza - hogy csak a legismertebb teljesítmények­re hivatkozzam - vitathatatlanul írói szemmel, érzülettel jegyezték le egy-egy emberi közösségben végzett vizsgálódásuk eredményét vagy spontán módon szerzett tapasz­talataikat. Irodalmi műveket hoztak létre, azon túl, hogy szociológiai statisztikákkal alátámasztható képet adtak egy-egy közösség tagjainak életviteléről, gazdálkodásáról, létgondjairól. Az én nemzedékem élete derekán, a hetvenes-nyolcvanas években is születtek autentikus irodalomnak tekinthető szociográfiák, s nem a Magyarország felfede­zése című sorozatra gondolok elsősorban, noha a megrendelésre készülő nagyriportok, szociológiai jártasságot kamatoztató témafeldolgozások között is jócskán voltak értéke­sek, de olyan hatást, mint Csalogh Zsolt, Tar Sándor szociográfiái - amelyeket minden valamirevaló értelmiséginek olvasni illett - természetesen nem értek el. S akkor még nem is említettem a Moldova György dedikációjáért sorban állók százait a könyvhetek alkalmával a Vörösmarty téren, vagy az ellenkező végletet: Hajnóczy Péternek az elme­szociális otthonokról írott leleplezését, amely köré szinte legenda képződött, de könyv formában máig nem jelenhetett meg. E visszatekintéssel azt az igényt jeleztem, amellyel e konferencia anyagának feltérképe­zésekor áttekintettük az elmúlt húsz év könyvtermését, olyan műveket keresve az egyéb­ként nagy bőségben kiadott tényfeltáró munkák között, amelyek közvetlenül az átalakulás hatásairól adtak számot a magyar társadalom egy-egy rétegét tekintve. El kellett ismer­nünk, hogy a klasszikus szociográfiákkal mérhető irodalmi teljesítmény nemigen van köz­tük. A tisztes szociográfiai riportok megszületéséhez is túl gyér volt a megrendelés, pedig ilyen feldolgozások az anyaggyűjtés feltételeinek biztosítása, ösztöndíjak nélkül nem jöhetnek létre. De azt is beláttuk, hogy annál többet érnek azok az alkotások, amelyeknek a szerzője hozzá mert nyúlni a forrásban lévő, s sokszor nem veszélytelen anyaghoz, s a ked­vezőtlen feltételek dacára megörökítette a korfordulót. Én a falu, a tanyavilág közegében járatlan vagyok, épp ezért érdekelt, hogy mit tudhatok meg az evvel a világgal foglalkozó szociográfiákból. Hogy hitelesek-e a beszámolók, saját tapasztalat híján nyilvánvalóan nem ítélhetem meg, viszont így legalább részleges egyéni ismeretek sem befolyásolnak. Hétköznapi olvasóként és városi patkányként nem vállalkozom többre, mint hogy beszá­moljak néhány könyvről, amelyekből elevenen és személyes érintettséggel rajzolódott ki * Az előadás A rendszerváltozások megjelenítései a magyar irodalomban című, a Magyar írószövetségben, 2009. március 6-án megrendezett tanácskozáson rövidített formában hangzott el. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom