Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Dobozi Eszter: Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról

Dobozi Eszter Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról „így voltam én is: félkézzel lantos, másikkal néptanító, kubikos, téglahordó, pallér, orvos, ami csak kellett, és szerettem volna minden egyéb lenni, amire csak szükség volt."1 Összegyűjtött írásainak előszavában ekképp jellemzi magát és pályáját Kodály Zoltán. Ekként, némi öniróniával vegyes önbecsüléssel beszél szerepvállalásainak sokféleségéről, érdeklődésének szerteágazó voltáról. A folytonos cselekvésvágytól hajtott ember sokirá­nyú felelősségvállalása megmutatkozik írásainak tematikai és műfaji sokszínűségében. A háromkötetes Visszatekintésben olvashatunk zenei, zenetörténeti, zenepedagógiai tanul­mányai mellett irodalomtörténeti, nyelvészeti, népzenei, néprajzi tárgyú munkákat is. Az egybegyűjtött művek között előfordulnak tanulmányok, újságcikkek, könyvekhez írott előszók, nyilatkozatok, beszédek, előadások, önéletrajzi vallomások, részletező zenekriti­kák, de glosszányi méretű és tömörségű értékelések is. írásain rajta tudhatjuk a magyar-német szakos bölcsészdoktor kézjegyét csakúgy, mint a zeneszerzőét, a népzene kutatójáét, a szaktudományos közönséghez szóló, a tudományát népszerűsíteni szándékozó, a nevelés iránt fogékony mester keze nyomát, de a közéleti szereplőét is. Annak, aki a három kötet egyes fejezeteit egymás után olvassa végig, kitet­szik Kodály Zoltán másokéval össze nem téveszthető, egyéni előadás- és beszédmódja, írásainak sajátos stílusa. A gyűjteménybe bekerült sok olyan műve is, amely első változatában élőszóban hang­zott el: előadás volt, megnyitóbeszéd, hozzászólás. Rögtönzött előadás volt eredetileg a Népdal és közönség, amely az Újság című lapban 1932-ben jelent meg. Beszédként hangzott el A magyar kiejtés romlásáról 1937. december 9-én. Rádió-előadás volt 1938. szeptember 18-án a Vessünk gátat kiejtésünk romlásának. A Liszt Ferenc Társaság folklór-matinéján beve­zetőként szerepelt a Noé bárkája 1940. december 10-én. Ismét rádió-előadással jelentkezett 1941-ben a Zene az óvodában címmel. Beszédet mondott 1941. május 1-jén a Jó magyar ejtés III. versenyén. Majd egy másik megszólalásában 1941. május 20-án összefoglalta ennek tapasztalatait (A jó magyar ejtés versenyének tanulságai). Rádiónyilatkozat volt A Missa Brevisről 1944. június 26-án. Szintén nyilatkozatként ismerhette meg a közönség először a Merjünk magyarok lenni a zenében is gondolatait, mely az önmagát r. i. monogrammal megje­lölő újságíró jegyzetei alapján vált hozzáférhetővé (Szabad Nevelés, Budapest, I. évf. 1. sz. 27.). Pécsett tartott előadást 1945. november 19-én (Magyar zenei nevelés), Miskolcon 1953- ban (Zenei nevelésünk reformjáról), 1955-ben pedig Budapesten (Széntirmaytói Bartókig)... Tucatnyi megnyilatkozását a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként mondta el, amelyeket aztán írásbeli formájukban is közreadott. Az ötvenes évektől újfent él a rádió 1 Kodály Zoltán: Visszatekintés I—II. Zeneműkiadó Vállalat, 1964., Visszatekintés III. 1989. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom