Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Ember az erőterekben

ták, csak két helyen nem fogadták: Franco Spanyolországában és a debreceni egyetemen. Kádár János ezek után jelentést kért Óvári Miklóstól az ügyről.- Hogyan került a képbe Rapcsák András?- A történet folytatását Rapcsák és Polinszky is elmesélte nekem, egybecseng, amit mondtak. Szegény Rapcsák tehát a Jevtusenko-affér idején kórházban feküdt, de erről Polinszky a minisztériumban mit sem tudott. Levelet írt neki, az egyetem rektorának, igazoló jelentést kért a Jevtusenko-ügyről. Még szerencse, hogy megírhattam neki, mesélte később Bandi, hogy kórházban feküdtem, kérdezze erről helyettesemet, Bognár Rezsőt. Azonban mindhiába, odafönt mégis Rapcsák számlájára írták az ügyet. Kiadták Polinsz- kynak, hogy az újabb ciklusra szóló rektori kinevezését ne támogassa. Rapcsák azonban nagy népszerűségnek örvendett Debrecenben. Mellette állt a városi és a megyei pártbizottság, a diákok rajongtak érte. Ezért azután megbeszéltem vele, mesélte Polinszky, hogy mivel mindenki a meghosszabbítását akarja, azt én is javasolni fogom. Ő azután föláll, megköszöni a bizalmat, de a rektori kinevezést egészségi állapotára hivatkozva nem fogadja el. Megígértem neki, hogy ezután kitüntetjük a munka érdemrend arany fokozatával.- így megy ez.- Hallgasd csak tovább! Polinszky tehát az egyetemi tanácsban miniszterhelyettesként javaslatot tett Rapcsák rektorságának meghosszabbítására. Erre a tanács tagjai éljenzésbe törtek ki, a diáklányok odarohantak és könnyezve csókolgatni kezdték szeretett rektorukat. - Éreztem, ennek nem lesz jó vége - mesélte Polinszky -, ezért az asztal alatt rugdosni kezdtem Rapcsák lábát, hogy most jön az ő jelenete. Mindhiába. Rapcsák András teljesen meghatódott a szeretethullámtól, megköszönte a tagság bizalmát és leült. Nem volt mit tenni, újabb három évre kineveztük rektornak - sajnálkozott Polinszky.- Ő pedig magyarázkodhatott a feletteseinek.- így volt. A rákövetkező év tavaszán Rapcsák lánya nászútjának napjait Budapesten töltötte. Március 15-e volt, férjével elsétáltak a Petőfi-szoborhoz, ahol a belügyisek begyűjtötték őket. Az igazoltatásnál kiderült, hogy apja a debreceni egyetem rektora. Polinsz- kynak kapóra jött az ügy, felhívta Rapcsákot: „Bandi, egyféleképpen mászhatsz ki ebből. Mondj le!" És Rapcsák lemondott a rektorságról. Polinszky pedig nagy mellénnyel jelenthette: megoldottam a problémát!- Megdöbbentő történet. Hová jutottunk Jevtusenko nőjének csizmáitól!- Polinszkyval különben sokat veszekedtem, annak ellenére, hogy végig jóban voltunk. Annak idején nagyon agitáltak, menjek be a minisztériumba főosztályvezetőnek. Nem álltam kötélnek, magam helyett őt javasoltam. Tudta ezt, így vele sokkal közvetlenebb hangnemben vitatkozhattam. A természettudományi kar új épületeinek Lágymányoson szemeltünk ki helyet. Ebben mellettünk állt. Többször járt Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács elnökénél, hogy megkaphassuk azt a területet. Mi pedig számtalan tervet készíttettünk a Középület Tervező Irodával.- Amiért rengeteg pénzt kifizetett az egyetem.- Hát igen, mondták is, hogy belőlünk él a KÖZTI a Kecskeméti utcában. Amikor ebben az ügyben Fock Jenőnél jártam, megmutatta nekem, hogy a következő ötéves tervbe 600 millióval bevették az új TTK-t.- Ebből akkor semmi nem lett.- De miért nem? Mert készült egy talajmechanikai vizsgálat, ami azt mutatta, hogy Lágymányos feltöltött területén nagyon mélyre kell menni az alapokkal. Azt javasolták, legyen az épületek alatt kétezer gépkocsit befogadó mélygarázs. Gondold meg, a hetvenes években! Elkészültek a tervek, Polinszkyéknak kellett volna azt a kormányülés elé terjesz97