Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 6. szám - Gajdó Tamás: Szent Margit nyúlja és A Sánta Ördög (Krúdy Gyula elfeledett írása)
Gajdó Tamás Szent Margit nyúlja és A Sánta Ördög Krúdy Gyula elfeledett írása A A. JL. sajtótörténet - kissé megtévesztő elnevezéssel - röpiratként jelöli meg azokat az alkalmi, sokszor kőnyomatos, kis terjedelmű (néhány lapos) sajtótermékeket, amelyeket kiadójuk, szerkesztőik és íróik abban a hiszemben bocsátanak útjukra, hogy végre velük felszabadítják a hivatalos tájékoztatás rabigájába görnyedt olvasókat. Természetesen csak azokat, akik hagyják magukat, s megvásárolják a pár fillérbe kerülő „orgánumot”. Ha minden írástudóban eleve feltételezzük a rosszindulatot, akkor kapcsolatba hozhatjuk ezeket a sajtótermékeket a revolveres újságírással is. A huszadik század elején Nádas Sándor Pesti Futárjának sikerült a röpiratok közül kiemelkednie, s az elismert lapok előkelő társaságába került. Talán a Pesti Futárnak is köze volt ahhoz, hogy a Tanácsköztársaság bukása után gombamódra szaporodtak el a lapalapítási kísérletek. Az átélt 133 nap elfojtott sokkja elementáris erővel tört a felszínre - mindenki mondani akarta a magáét. Kicsit későn, a proletárdiktatúra kikiáltása után két évvel, 1921. III. 28-án Egyed Zoltán szerkesztésében látott napvilágot A Sánta Ördög első évfolyamának első (egyetlen?) száma.1 A 16 lapos füzetecske több szempontból is érdekes. Az Egyed Zoltán pályafutását feldolgozó lexikográfusok eddig nem emlékeztek meg erről a kísérletről. Pedig nem kellett volna szégyellnie a félelmetes tollú kritikusnak az ifjúkori „botlást”. Nem csak a lap programja volt rokonszenves, de a megvalósítást is visszafogottság és ízlés jellemezte. A lap címe a 17. században élt francia író, Le Sage regényét és regényhősét idézte fel. A Sánta Ördög egy naiv, de tanulni vágyó ifjú szolgálatában leemelte Madridban a háztetőket, hogy megmutassa a nagyváros igazi, befelé fordított képét. A lap „vezércikkében” az erotikus regényeiről ismertté vált Újhelyi Nándor így vezette le a budapesti Sánta Ördög genealógiáját: „A nagykörutak és kis mellékutcák szorgalmasan, bicegve siető garabonciása ő. Bölcs, fölényes, szkeptikus és ironikus. A Sánta Ördög egyenes leszármazottja a Molnár Ferenc-i ördög, és távolabbi, de nem kitagadott rokona minden úgynevezett budapesti okos fiú”. Heltai Jenő és Lakatos László sorai pedig arról biztosították az olvasókat, hogy az elismert irodalom és zsurnalisztika tárt karokkal fogadja az új vállalkozást. A lapban természetesen aktuális kérdésekről szólnak az írások, elsősorban a bécsi emigráció háztetejét emelgetve, de Lestyán Sándor jóvoltából értesülünk a Gellért Szállóban rendezett „démonok báljáról” is. Az újság azonban nemcsak bírált, elismerésül Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek Sánta Ördög-rendet adományozott. 1 A röplapon nincs keltezés. Csupán ennyi áll rajta: I. évfolyam. Megjelenik minden hétfőn. 1. szám. Csak „A Vígszínház jövő hete” kezdetű hírcsokor segítségével lehetett meghatározni a megjelenés idejét. 64
