Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 2. szám - Szekér Endre: Belső világok (Sütő József: Századok lelke)
kedves - bár megalapozatlan - hiedelmekkel, történetekkel. (1992-ben ünnepelték Karács Teréz munkásságát. Érdemes megemlíteni, hogy a halasi gimnáziumban őrzik a nagy nevelőről készült festményt, mely a halottas ágyon ábrázolja. Sütő József helytörténeti kutatásai a közelmúltig vezetnek. Utóbb, 1992-ben Halas 600 éves város címmel ír cikket a Műhely Naplóba. Ez a kis írás is világosan érezteti a tudós alkatú szerző szellemi frissességét nyolcvanhét évesen(!). Igen, határozottan utalnunk kell arra, hogy Sütő József ekkor sem ír „publicisztikai” írást a műfaj sajátos könnyedségével, esetleges felületességével. O történelmi hátteret rajzol, latin oklevelet idéz, városfejlődési utakra figyel, a török korabeli ún. „parasztvárosok” hajdani demokráciájára figyelmeztet - mint ez Kecskeméten is kialakult, Szek- fű Gyula „kecskeméti diplomatákról” ír a török időben - „oskola” és templomépítésről számol be. Egy konkrét példát hadd idézzünk Sütő József tudományos szemléletére. Amikor a halasi református templom tornyába 1742-ben elhelyezett írásról szól, egy pillanatig sem teszi lentebb a mércét, nem „fecseg” róla rossz értelemben vett újságírói szinten. Megőrizve a mindig pontosságot és hitelességet megkövetelő tudós szemléletet, ő a dokumentumra utal, szavait idézi („Centruma lévén a mi Duna Tisza Fojó vizek közeinek... Fegyver, Éhség és Döghalál gyakori fellegzési noha gyászosokká tették Szegény Fejeinket az porokig!” (És ugyanakkor pontosan jelzi a korábbi és a mostani szakirodalom ide vonatkozó részeit, például itt most Nagy Szeder István Kiskun-Halas Város Történelme Oklevéltárral című 1926-ban megjelent munkáját. A helytörténetet, a néprajzot, a nyelvészetet kedvelő Sütő József munkásságának középponti területe: az irodalomtörténet. Ha a „hely szellemétől”, Kiskunhalastól nehezen is tud elszakadni, mégis nagyon szívesen fordul az irodalomhoz, legnagyobb szeretettel Katona Józsefhez. A Szilády Áronról szóló tanulmányát részben halasi kötődései miatt a helytörténethez sorolhatjuk, részben azonban Szilády munkái miatt egyértelműen az irodalomtörténethez. Szilády Áron a régi magyar irodalom egyik legjelesebb kutatója volt - Horváth János szavai szerint: „Szaktudományunk történetében Szilády Áron az első nagyarányú specialista.” -, aki például kiadta a Régi magyar költők tára hatalmas köteteit, írt Balassiról, Tinódiról, Sztárayról és másokról. Műfordító is volt, kiemelkedő nyelvtudós (Nyelvemléktár, I-IIL), a halasi szellemi fellegvár, a főgimnázium létrehozója. A szigorú, komoly irodalomtörténész, Sütő József is rejtett költővé válik, amikor róla szól: „Azonban erről a fellegvárról is elmondhatjuk jelképesen, mint a népmonda Déva váráról, hogy köveit vérrel fogták össze. Ebbe az épületbe, ünneplő közönség, bele van építve Szilády Áron szíve vére, keserű perceinek minden férfikönnye, erőfeszítésének minden verítéke. Fényes állásokkal, egyetemi katedrával, akadémiai titkársággal cserélhette volna fel nem egyszer a vidéki papiak egyszerűségét. Nem tette.” Sütő József nagyon közel érzi magához a hajdani mestert, Szilády Áront, részletesen szól emberi egyéniségéről, egyszerűségéről, szerénységéről. „Két egyetemnek volt tiszteletbeli doktora - állapítja meg -, de a doktori címet sohasem használta. Minden címről, rangról, kitüntetésről azt mondta, hogy az »úri majomkodáshoz« tartozik.” Az iskola mindannyiunk legfontosabb intézménye. Sütő József emlékezését a következő szavakkal fejezi be - különösen mély együttérzését nem kell magyaráznunk — : „Szilády Áron jelszava, amit egyévi halasi működése után írt a nyomtatott jelentésben: »Neveljük a népet, mely édes testünk és vérünk, s melynek szellemi fejlődéséért egyedül mi vagyunk Isten és emberek előtt felelősek. »”. Katona Józseffel és a Bánk bánnal foglalkozott legtöbbet Sütő József. Egy érdekes epizódot dolgoz fel egyik tanulmányában: hogyan történt Katona József pesti prókátor „megpirongattatása” Pest vármegye előtt. Az irodalomtörténetírás elég sokat foglalkozott azzal, hogy Katona József miért költözik haza Pestről, milyen események befolyásolták? Hajnóczy Iván is azt fejtegeti, hogy valamilyen kellemetlen ügyvédi tapasztalat keseríthette el Katona Józsefet. Sütő József kinyomozta ezt a kérdéses ügyet, melynek következménye a nyitrai levéltártól elkért és a Magyarország és a Nagyvilág 1883. évi 29. számában közölt Katona József-kézirat. A nemes vármegyét egy nyilatkozattal követi meg Katona (Dósa János ökreinek ügyében), hiszen nem tudja, miként sértette meg őket. így folytatja Katona József: „... kik engem közelebbről esmémek, meggyőződve vannak, hogy nem vagyok ama tsődör elméjűek közül való, kik feszeskednek azon Elöljáróság ellen, melytől utóbb is gyarapodásukat várják, és a jelenvaló ízetlenséget is csak könnyen 85
