Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Kiss Gy. Csaba: Történet egy szigorú korból - szelíd befejezéssel
- A kollégiumban laktak, de volt köztük olyan, aki Bajáról járt be, ott laktak a szülei. így jutottunk el arra a fölismerésre, hogy bár nagyon reménytelen és kilátástalan az orosz túlerővel szemben valamit is kezdeni, és mi nagyon kicsi pontok vagyunk ahhoz, hogy bármit tudjunk tenni, de próbáljunk meg azért mégis valamit. Elhatároztuk, hogy hetente egy vagy két alkalommal találkozni fogunk, és beszélgetünk arról, hogyan lehetne jövőnket alakítani, illetve valamit változtatni a helyzeten.- Volt e Baján ’57 elején valami ellenállás? Mi történt Baján, a városban ’57 első hónapjaiban?- Emlékezetem szerint olyan esemény, amely összeütközéshez vezetett volna, nem történt Baján.- Ti akkor elhatároztátok, hogy hetente összejártok, és kialakítjátok a passzív ellenállás valamilyen formáját?- Igen. Közülünk páran verseket írogattunk. Persze kezdetleges versek voltak ezek, afféle diákos dolgok. Elhatároztuk, hogy nyitunk egy naplót ezeknek a hazafias témájú verseknek, amelyek főképpen az ’56-os forradalomról, a szabadságról szóltak. A verseket fölolvastuk egymásnak, és amelyiket jónak láttuk, azt beírtuk ebbe a naplóba. Ennek a naplónak a neve Veronika volt — nem tudom már milyen apropóból -, de ezt a nevet adtuk a naplónak.- Talán valakinek a szerelme volt?- Igen. Úgy emlékszem, hogy valamelyik osztálytársamnak volt a kedves neve, és ez lett a fedőnév. Azt a naplót mindig rejtve tartottuk az iskolában, a biológia szakkör helyiségében, egy rejtett fiókban.- Ki volt a költő, aki benneteket ihletett?- Főképpen Petőfi, forradalmi, hazafias verseivel. D. F.-nek hívták az osztálytársunkat, aki összefogott bennünket, ő irányította, szervezte ezt a kis mozgalmat.-Azt lehetne mondani, hogy ez egy illegális önképzőkör, egy illegális hazafias kör volt?- Igen, talán annak lehet nevezni. Öten, hatan voltunk kezdetben, és azt terveztük, hogy majd lassan szélesítjük a résztvevők körét.-A versekre nem emlékszel, hogy milyen témájúak voltak és kiket utánoztatok? Kik voltak a költői mintáitok, és milyen témái voltak a verseknek?- Általában Petőfi volt a minta, mint előbb mondottam, az ő stílusában próbáltunk írogatni, az ő szabadságharcos témájú verseinek a hatására hozzá hasonló verseket költöttünk. A hazáról szóltak a versek, sőt D. F. osztálytársunk még a történelmi Magyarországról is költött verset.- Meddig folytattátok ezt? ’59-ig jártatok a tanítóképzőbe. Végig megmaradt ez a kis csoport?- Igen. Tulajdonképpen, ha úgy vesszük, ’57 tavaszától ’59 nyár elejéig találkoztunk rendszeresen öten-hatan azzal, hogy ha lehetőség lesz rá, kibővítjük körünket.- Szervezetnek gondoltátok magatokat? Volt valami neve a csoportnak? Egy szervezettiek szokott lenni vezetője, tisztségviselői.- A neve Veronka Baráti Kör volt. Tisztségviselői is voltak, de ennek nem nagy gyakorlati jelentősége volt, mert nem tudtuk kibővíteni a csoportot.- Nem is mondtatok el másoknak? Megfogadtátok, hogy nem beszéltek róla még a képzőbeli társaitoknak sem?- Igen. Előzetes megállapodásunk szerint csak azzal az osztálytárssal vagy iskolatárssal próbáltunk volna róla beszélni, akit abszolút megbízhatónak ítéltünk meg, és így egy vagy két fővel gyarapodott abban az időben a baráti társaságunk. Aztán ’59-ben már kissé ritkábban tudtunk találkozni, hiszen készülni kellett az 81
