Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Mák Ferenc: Filmek a történelemről (Kovács István: Robogás a nyárba)
szakban, ami a változtatás lehetőségét magában honija a szabadság kérdése volt. A szabadságé, amelyről Márai korabeli naplójában azt írta: „Csak egyféle »szabadság« van: az alkotó ember akarata, amikor munkája fölé hajol”. S még azt is: „Időbe telik, amíg az emberek megtanulják, hogy a szolgaság akkor is szolgaság, ha szabadságharcból és forradalomból születik.” De mondhatjuk-e, hogy már megtanultuk mindezt, hogy a korábbi történelmi tapasztalás végre tudássá, valami pontos tudásává változott át bennünk, s ennek napi dolgainkban látszatja is van. Mindezt bizton aligha állíthatnánk. Már csak emiatt is szükség van az ilyen, s hasonló vállalkozásokra. Pünkösti Árpád legújabbkori történelmünk e meghatározó személyisége és a kor által fölvetett alapvető kérdések vizsgálatát az alkotó ember szabadságával és azzal a hittel végezte, hogy nemcsak túlélni, de magunkévá is kell élni az időt. S remélhetőleg nemcsak a recenzens, de az érdeklődő olvasók szélesebb rétege is várja a megígért további köteteket. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.) Tóth Ágnes Filmek a történelemről Kovács István: Robogás a nyárba Kovács István, a lengyel filmtörténet kiváló ismerője A létezés harmóniájáért címmel Krzysztof Zanussival folytatott beszélgetésének bevezető soraiban mondta el: „Az én nemzedékem számára a hatvanas évek első felének világra nyíló ablakot jelentett Lengyelország. Ablakot, amelyen önmagunkra is ráláthatunk. Másként, mint az ötvenes évek széthasadozott véres üvegén át. S hogy a történelemben gyökerező érzelmeken túl gondolkodó módon kötődtünk Lengyelországhoz, abban meghatározó szerepe volt a lengyel filmnek.” Ezért történhetett az, hogy Kovács István „mélyebben néz” a lengyel film egész történetének a mélyére, mint a megszokott mozilátogató - illetve többet mondok: mint a filmművészet iránt érdeklődő mozibarát. Kovács István érdeklődése történeti eredetű, határozottan fölismeri az alkotói-rendezői szándékok mögött meghúzódó történelmi erőket, s azt az inspirációt, amit a lengyel filmművészet (is) a társművészetektől - így az irodalomtól is - kapott. O „a filmben nemcsak az anekdotát keresi, sőt, elsősorban nem az anekdotát, hanem az emberi sors, az emberi magatartás, viselkedés panorámáját, mindannak panorámáját, ami belső életünket és létünk külső összetevőit alakítja". Nem kisebb tekintély vetette papírra ezeket az elismerő sorokat, mint a kötethez előszót író Ryszard Kapuscinski, a nemzetközi újságírás legendás alakja. Méltatásában hozzáteszi: elemzéseiben Kovács István legalább annyira magyar, mint amennyire lengyel, hiszen végtére is több mint száz éve közösek a két nép történelmi gongjai és problémái. A szerző arra törekszik, hogy „felkutassa, meghatározza azokat az egyetemes kérdéseket, általános emberi értékeket, tapasztalatokat és feszültségeket, amelyek minden embert jellemeznek, aki totális elnyomásban, a féligazságoknak, látszatoknak, manipulációknak, megvetéseknek ebben a fárasztó, szürke világában él.” S valóban, beszélgessen a szerző bárkivel, Krzysztof Zanussival, Feliks Fáikkal, Janusz Zaorski- val, Filip Bajonnal és másokkal, mindig az az emberkép - s a mögéje fölrajzolt világkép érdekli - amely szuverén felépítettségében és megalkotottságában elevenen szól hozzánk. O maga is egyetért a nyilatkozó Krzysztof Zanussival: meg kell tanulni gondolkodni önmagunkról, a nemzetről, a történelemről. S ebben a filmművészet lehet az egyik leghatározottabb, legsodróbb partnerünk. A Robogás a nyárba című kötet első, Az ö nemzedékük című nagy lélegzetvételű tanulmánya - méltán viseli A „lengyel filmis- kola” alcímet - a lengyel nemzeti filmtörténet főbb eseményeit tekinti át. Kialakulásának és létrejöttének kezdetét az első világháborút követően az 1920-as évek elejére teszi, és olyan nagy neveket említ, mint Krzysztof Kamii Baczynski, Tadeusz Gajcy és Ándrej Trzebinski - sorsukat mégis tragédiának látja. Lengyelország későbbi, 1941-es összeomlása „iszonyú sokk (...) annak az 1918 után született nemzedéknek, amelynek tudatát és érzelemvilágát a füg93
