Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - KRÓNIKA - Ittzés Mihály: Háry Jancsi Kecskeméten
KRÓNIKA ITTZÉS MIHÁLY HÁRY JANCSI KECSKEMÉTEN „— Valakinek vagy tetszik egy produkció, vagy nem tetszik. Én például hallottam egyszer a Varázsfuvolát gyerekek előadásában, egy pozaun és egy zongora kíséretével. Azt lehet mondani, hogy ez meghamisította A varázsfuvolát — nekem nagyon tetszett. Tisztában voltam vele, hogy nem az eredeti Varázsfuvolát hallom. Ugyanakkor nagyon érdekel az eredeti Varázsfuvola is, basszussal, tenorral, szopránnal és szépen szóló zenekarral." Koltai Tamás: Alázat vagy kreativitás? Beszélgetés Fischer Ivánnal az operarendezőkről (Muzsika, 1984. március, 6. oldal.) * * * A kecskeméti Katona József Színház 1983—84-es évadjának egyik sikerdarabjára, Kodály Zoltán—Paulini Béla—Harsányi Zsolt Háry János című daljátékának előadására a mű címének és a hangszerelésre vonatkozó megjegyzésnek megváltoztatásával — úgy vélem — tökéletesen ráillenek a jeles karmester szavai. Vagyis: lehet, hogy aki megnézi ezt az előadást, az nem a Háry János-t látja, hallja, mégis legalábbis kellemes szórakoztató dalszínházi élményben lehet része. Amit ebben az előadásban látunk- hallunk, kétségtelenül benne van a darabban. Kínálja ezt a lehetőséget is a színpadi megvalósításhoz, amint sok másféléhez is — akárcsak minden valamire való alkotás, efféle remekművekről nem is beszélve. A gyerekek szerepeltetését a Háryban nem itt és most találták ki először, de valószínűleg ez az első eset, amikor hosszabb sorozatban játszott, igazi színházi előadásként tűnik fel a gyerekekkel előadott darab. Tízegynéhány éve pécsi ének-zenei általános iskolások kerekítettek belőle Szesztay Zsolt zenei irányításával remek —zongorakíséretes, de természetesen szcenírozott — előadást, s egy alkalommal Kecskeméten is megfordultak vendégszereplőként. Az akkori, természetesen főként gyermek-közönségnek maradandó élményt jelentett a Pécsről jött vesszőparipás Háry. Minden bizonnyal hasonló a helyzet a mostani kecskeméti előadással is . . . Persze számos kérdés tolul fel a felnőtt nézőben, aki esetleg ismeri, látta és hallotta a művet többféle megoldásban is. Ez a többféleség eléggé sajátos vonása lehet a Háry Jánosnak, hisz egyik jeles értője, rendezője és elemzője, Nádasdy Kálmán is kiemelte a transzformálhatóságát, alakváltásra való hajlamát: egy 1976-ban Kecskeméten tartott előadásában sorra vette az elsődleges felnőtt dalszínházi előadástól kezdve a más-más műfajú megoldásokat egészen a filmig, bábszínházig és az akkor még csak tervezett rajzfiimig. S itt álljunk meg egy szóra, mert Richly Zsolt rajzfilmjének televíziós premierje a kecskeméti Háry-szériával egybeesett. Nádasdy 1976-ban várakozásteljesen szólt a tervről: ,,Es ha igaz, már törik fejüket a rajzfilmek mesterei.. . S ha vállalkozásuk sikerül, talán leghívebben valósíthatnák meg Joannes Háry angyali realizmusát és piramidális hazugságait." Eszmefuttatásunkban legfeljebb egy epizód szerepe juthat a rajzfilmnek, ezért — mintegy összehasonlításul — csak néhány szót 92
