Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Kovács Bálint: Javaslatok az új népfőiskolák szervezéséhez
Kovács Bálint Javaslatok az új népfőiskolák szervezéséhez Az új népfőiskolái kezdeményezés egészen új körülmények között indul el. Az 1930—1940-es évek óta olyan gyökeres változás ment végbe, hogy azokat a célokat és módszereket ma már nem lehet alkalmazni. Ennek a tudatában mégis sok mindent figyelembe kell venni és az akkori tapasztalatokat érvényesíteni lehet. Az a tény, hogy a volt népfőiskolások baráti körökbe tömörültek, mutatja: volt olyan érték azokban a megmozdulásokban, amely túlélte a sokféle változást és maradandónak bizonyult. 1. Az új népfőiskolái mozgalom épüljön a múlt jó tapasztalataira.Gondoljunk itt a szarvasiTessedik- féle iskolára és a makfalvi Wesselényi-kollégiumra. Mindkettő a dán népfőiskolái mozgalom előtt keletkezett. Más volt a neve, de lényegében olyan akart lenni. Idézzük a makfalvi célkitűzést: „Nemzeti iskola. . . abban a közéletre megkívántaié azon ismeretekre tegyenek szert, amely az előítéletektől megszabadított lelket a csendes familiai élet- és közjóiét célirányos eszközei felhasználásában segítik... a tanítás tárgyai közelebb álljanak az élethez, mint a tudományossághoz”. (Keresztény Népfőiskolák 129—130. o.) Tehát van mélyre nyúló gyökere magyar vonatkozásban is a népfőiskolái gondolatnak. Ehhez járul a dán és finn példa, majd pedig az 1936—1948-ig tartó virágzó népfőiskolái mozgalom a maga nagy anyagával elméleti és gyakorlati vonatkozásában. 2. A mai körülmények között nemcsak a parasztságra, de a munkásságra és nemcsak a férfiakra, de a nőkre is gondolni kell. Az 1936—1948 közötti népfőiskolái mozgalom elsősorban a falusi fiatalokra, fiúkra és a lányokra gondolt. Ma már a falu és város közötti különbség sok vonatkozásban elmosódott és a falun élők is ma már szakmunkásoknak tekintendők. 3. Az új népfőiskolái mozgalom célja legyen egy új embertípus nevelése. Legyen ebben a nevelésben egyetemes műveltségre törekvés, de a műveltséggel egyenlő mértékű legyen az erkölcsös személyiség kialakítása. A művelt erkölcsi személyiség lehet érték a család, a közösség és a hivatásszerűen végzett munka körében. Személyes emberi kérdések kerüljenek megbeszélésre a lélektan, a szociológia és általában a mai tudomány eredményei alapján. Legyen alkalom elcsendesedni, ahogyan ma mondják, meditálni. Szolgáljanak erre alkalmas irodalmi, történelmi, bölcseleti szemelvények, gondolva nemzetünk nagyjainak személyes vallomásaira és példájára. Az erkölcsi személyiség legyen alkalmas a mindennapi életben dönteni az igaz és a jó mellett, és az ilyen életre legyen példa vállalva az ezzel járó küzdelmeket is. 4. A közösségi élet kialakítása szempontjából elengedhetetlen a bentlakás, az internátusi élet. Ebben legyen irányadó szempont az, hogy a bentlakók között alakuljon ki baráti kapcsolat. Legyen ez a hely a közösségi élet gyakorlótere. A régi népfőiskolák jelképes faluközössége új formában éledjen fel. Legyen újságja és közösségi fóruma! 5. Az új népfőiskola anyaga ébresszen igényt az önálló művelődésre, ihlessen, ösztönözzön olyan szellemi és erkölcsi életre, amely hasznos az egyén, a család és a társadalom számára. 6. A módszere legyen szabad beszélgetés, dialógus az előadók és hallgatók között. Legyen állandó vezető, de mellette olyan előadók, akik valóban éltek és élnek a mai kérdések és élet valóságában. Az előadók közé meghívandó néhány olyan volt népfőiskolás, akik elmondanák, mit jelentett számukra akkor és mit jelent még ma is a népfőiskola. Legyen gyakorlati a módszer, vagyis nemcsak a fülnek, de a szemnek is adjon lehetőséget. Legyenek kirándulások szakmai vonalon is, szellemi, művészeti vonalon is. Kapjanak a hallgatók személyüknek megfelelő feladatokat, vagyis nemcsak passzív résztvevők, hanem az egésznek aktív alkotói legyenek. Tehát közösségi munkában alakuljon ki az új, a mai időknek megfelelő népfőiskola. 7. Szabad időtöltés, szórakozás, játék, testnevelés és hasonló kérdések szerepeljenek az anyagban. Hogyan lehet hasznosan mind az egyén, mind a család szempontjából a szabad időt jól felhasználni. Egészséges élet, káros szenvedélyektől mentes életmód, helyes táplálkozás, sport és játék stb. Mind olyan kérdések, amelyekben adhat a tanfolyam jó eligazítást és gyakorlati tanácsokat, segítséget. Az új helyzetben tanulni kell a helyes, hasznos és boldog életet. 8. Az egész mozgalom legyen társadalmi, szabad és önkéntes. Az illetékes társadalmi szerveken túl és felül kapcsolódjanak bele az új népfőiskolái mozgalombaama még szép számmal élő volt népfőiskolái vezetők és hallgatók. Ma már vannak Baráti Körök (Budapest, Sárospatak, Veszprém, Alsónyék, Kecskemét) és bizonyára alakulnak még újabbak is. Ezek bizonyosan örömmel és áldozatosan állnak majd az új mozgalom mögé szellemi és anyagi háttérként. Velük felvenni a kapcsolatot elengedhetetlenül fontos, és őket be kell és be lehet építeni a munkába. . . 68
