Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 5. szám - Erdei Ferenc (Fejezetek a két világháború közötti progresszió történetéből - dokumentumfilm-szöveg, készítették: Csoóri Sándor, Hanák Gábor, Huszár Tibor, Sára Sándor)

gyár uralkodó osztály és különösen a jobboldal, a szélső jobboldal szemléletére vet árnyékot. Az, hogy demokratikus átalakulást követelünk, szervezkedési jogot, meg szólásszabadságot, meg sajtószabadságot, a jobboldal a maga demagógiájával mindezt ugyancsak követelte. De azt, hogy szembefordul Magyarországon egy értelmiségi csoport a hivatalos magyar revizionizmussal, a Szent István-i birodalmi gondolattal, az elszakított területek ilyen vagy olyan módon való visszaszerzésére irányuló, főként háborús törekvésekkel, ez volt az igazi vízválasztó! Ez derült ki, bennünket is meg­lepve. A pontok megfogalmazása körül volt vita. Ezt mi fogalmaztuk Kovács Imrével. Kovács kérése volt, hogy a pángermán veszély mellett a pánszláv veszélyt is említ­sük, ennek ő kifejezetten taktikai megokolását és indoklását adta. Az egész mozgalom és a program szempontjából úgy vélte, ha nem egyoldalúan a hitlerizmus felől való fe­nyegetettséget említjük meg, akkor elfogadhatóbbá válik. Végül Kovács álláspontját elfogadtuk, mert úgy gondoltuk (emlékszem ezekre a beszélgetésekre), mindjárt a kezdet kezdetén nem kockáztathatunk. A Kommunista Párt külföldi bizottsága ezt kifogásolta. Megemlítem, hogy a Márciusi Front 1938 márciusában, Erdei Ferenc fogalmazásában megszületett részletesebb, bővebb programjában ez a tizenkettedik pont valóban olyan módon változik, hogy ott a nagyhatalmi törekvésekkel szemben kívánja a dunai népek közeledését az önrendelkezési jog alapján, és nem említi többé az akkor már nem létező pánszláv veszélyt. Erdeivel a beszélgetés azt eredményezte, hogy méginkább megismertük őt, akinek nemcsak a szemlélete állt talán legközelebb hozzánk, hanem akinek egyéni programja és az indítása is olyan volt, hogy az fontos szerepre tette hivatottá a Márciusi Front vezetésén belül. Mit értek én ezen? Azt neve­zetesen, hogy Erdei volt az öt vezető közül az, akinek a szociológiai, társadalomtudo­mányi ismeretei a legrendezettebbek voltak. Jóval korábban megjelent kisebb tanul­mányai, amelyek részben szülővárosáról készültek, vagy annak környékéről, mutatták, vele olyan módon lehet beszélni a politikáról, hogy véleménye mögött társadalmi is­meretek és társadalmi összefüggések állanak. Erdei joggal mondotta magáról, ha én parasztról beszélek, akkor magamról beszélek, és magunkról beszélek. Tehát nem vé­letlen, hogy a Márciusi Front első, nagy vidéki megnyilatkozása Makón történt; mert hiszen Erdei Ferenc ott élt, és azért is, mert ennek a kisvárosnak a falai szívesen fogad­ták a Márciusi Front íróit, híveit. ÚJHELYI SZILÁRD: A Tovább megjelenése az új sajtótörvénnyel lehetetlenné vált. Addig ugyanis az volt a gyakorlat a röpiratoknál, hogy a terjesztéssel egyidőben kellett beküldeni az ügyészségre a kötelező példányt. Az első két szám esetében még ez volt a gyakorlat, ekkor mi meg tudtuk szervezni, hogy beküldtük a példányt és rögtön terjesztettük. Tehát a nyomdában nem maradt lefoglalható lap. Azonban az új újságtörvény miatt (és a harmadik szám megjelenése már ebbe esik bele) a nyomda köteles volt a terjesz­tés megkezdése előtt huszonnégy órával beküldeni az ügyészségre a kötelező példá­nyokat, tehát még időben le tudták foglalni a lapot... Lehetetlenné tették a megjele­nést, ugyanakkor megindult személyünk ellen is a zaklatás. Házkutatások voltak már a lakásomon, a debreceni, helyi rendőrség részéről, megindult az ügyvédi kamarában a főnököm zaklatása, mert még ügyvédjelölt voltam, amikor végeztem az egyetemen. Főnököm ugyan egy kissé fájdalmasan, de eltanácsolt, mondván, hogy nem tud tovább ott tartani engem. Pestre való felkerülésünk után természetesen tovább tartottam a kapcsolatot a pesti egyetemi körben dolgozó elvtársakkal, például Donáth Ferenccel, vele később egy helyen is laktunk. Losonczy felkerült a Népszavához, Kállaival együtt akkor az Izabella utca 52—54.számú házban négyen laktunk együtt, és kialakult a kap­csolatunk Kulich Gyulával... Többször teljesítettem „futárszolgálatot” Debrecen és 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom