Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 2. szám - DOKUMENTUM - Kőhegyi Mihály: Adatok Móra Ferenc és Móricz Zsigmond kapcsolatához
KŐHEGYI MIHÁLY DOKUMENTUM ADATOK MÓRA FERENC ÉS MÓRICZ ZSIGMOND KAPCSOLATÁHOZ Móra Ferenc első megnyilatkozását Móricz Zsigmondról abban a levélben találjuk, melyet 1915. október 20-án írt Domokos Lászlónak. Egyetlen sor mindössze: „M. Zs-re nem haragszom, most senkire a világon.” Ennyi csupán és az eredetiben is rövidítve szerepelnek a név kezdőbetűi. A levél kiadója Móricz Zsigmondra gyanakszik, s ez annál nyomosabb, mert maga Domokos László segített a homályos, önmagukban érthetetlen helyek feloldásában, bár sehol sem derül ki, hogy mit jegyzetelt ő s mit a kiadó. Pillanatnyilag nem is lényeges ez számunkra, csupán azt szeretnénk jelezni, hogy ameddig valamilyen levélbeli vagy hírlapi adat nem támogatja meg a feloldást,addig nem szabad egyértelműen Móricz Zsigmondot gyanítanunk mögötte. Tartsuk inkább úgy számon ezt a mondatot, mint amelyről nem tudjuk, kire és mire vonatkozik. 1925. augusztus 24—25-én járt Szegeden Móricz Zsigmond. A Kass szálloda második emeletén lakott. Itt kereste fel Vér György újságíró, akinek hosszan nyilatkozott utazásáról. „Reggel jöttem Vásárhelyről. A kislányaimmal indultam útnak ezen a nyáron: ismerjék meg a magyar Alföldet. Voltam Debrecenben, a Hortobágyon, Vásárhelyen és most itt vagyok Szegeden. Azt akartam, hogy a kislányok idehaza kapják meg az első benyomást az Alföldről. Meg magamnak is szerzek most új impressziókat, valami készülő regényhez.” A szabványos „Mik a tervei?” kérdésre az alábbiakat válaszolta: „A Vadkant januárban előadja a Magyar Színház, a Sári bíró most fog megjelenni könyvalakban, az Athenaeum adja ki. Minden munkámat az Athenaeum. Egy regényem is előkerül nemsokára: a Jó szerencsét! Ez még nem jelent meg sehol. 1914-ben kezdtem el írni — amikor megindult a világégés — a háború derékban törte ketté és most így fog megjelenni.” A beszélgetés végén az újságírókról érdeklődött, Szegedről, a kultúrpalotáról, meg az írókról: Juhász Gyuláról és Móra Ferencről. Mit csinálnak, hogy vannak? Délelőtt a kultúrpalotába szándékozik menni, mert már sokat hallott róla — írja a cikk. Elképzelhető, hogy ekkor találkoztak Mórával, bár adatunk nincs rá, s nem bizonyítható ez a Sári bíró szegedi bemutatójával kapcsolatban sem. Móricz hitte, hogy a férfi sorsa a nő. Regényeinek, novelláinak, színdarabjainak sora foglalkozik a férfi és a nő házasságbeli kapcsolatával. Egyre konokabbul írja ki magából megkeseredett szívű feleségével vívott harcait, akivel „szerelemben ellenségek” lettek, egy olyan házasságban, melyet sem széttörni, sem megadó közömbösséggel elviselni nem tudtak. A darab előadását Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója tűzte színre, de amikor ennek híre ment, a 8 Órai Újság támadást intézett ellene: „A Sári bíró olyan botrányt provokálna, amilyeneket a Nemzetinek előidézni nem szabad.” A támadás oka nem a darab mondanivalója volt, hanem elsősorban Móricz magatartása a Tanácsköztársaság ideje alatt. A hírlapi vita miatt 1923. február 2-án levelet írt Hevesi Sándornak s visszakérte a darabját, illetve felbontotta szerződését a Nemzeti Színházai. A Szegedi Színház 1925-ben súlyos válsággal küzdött, a helyi lapok több ízben is foglalkoznak az áldatlan állapottal. Végre Andor Zsigmond személyében új igazgatót kaptak, aki igyekezett rendet teremteni. Az új évadra szerződést nem kapott szegedi 50
