Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 3. szám - Pavlovits Miklós: „Aigisztosz” (Elektra-variáció)
PAVLOVITS MIKLÓS „AIGISZTOSZ" Elektra-variáció Szereplők: Aigisztosz Klütaimnésztra Elektra Oresztész Püladész Öreg zsoldos Kleon Katonák Történik Mykénében, Argos fővárosában I. FELVONÁS Erdei tisztás, gondozatlan sírhalommal, kőtömbbel. 1. JELENET (Oresztész és Püladész) PÜLADÉSZ: (hangja kívülről).. .hadd szusszanjanak a lovak! Kösd ki mindkettőt! Én keresek egy árnyékos helyet, ahol ehetünk. ORESZTÉSZ: (hangja) A batyu nálad van!. . . PÜLADÉSZ: (megjelenik) Nincsen! Ott lóg a nyereg mellett. Hozd azt is magaddal! ORESZTÉSZ: (hangja) Jó, viszem! PÜLADÉSZ: És a kulacsot se felejtsd el, hallod! A kulacsot! Már találtam is egy tisztást, itt leheveredhetünk. ORESZTÉSZ: (hangja) Valamit azért te is vihetnél ! PÜLADÉSZ: Kösd meg a lovakat, nehogy elcsatangoljanak! ORESZTÉSZ: (megjelenik) Az jó hecc lenne! Mehetnénk tovább gyalog. PÜLADÉSZ: Gyalog? Ló nélkül egy tapodtat sem megyek. Különösen ebben az országban nem. ORESZTÉSZ: (szétpakolja az elemózsiát) Itt a hús és a kenyér. Vágjál magadnak! Nem is száradt ki annyira, mint gondoltam. PÜLADÉSZ: A kulacsot add ide előbb, teljesen kiszáradt a torkom. ORESZTÉSZ: Igyunk! PÜLADÉSZ: (kortyol) Brrrr! ... Te jó ég, mi a fene ez?... ORESZTÉSZ: Mi lenne? Bor. PÜLADÉSZ: Bor?... Egy fenét. Ez az, amit az öregasszonytól vettél tegnap este? ORESZTÉSZ: Igen, miért? PÜLADÉSZ: Na h iszen! Nem bor ez, te agya- lágyult! ORESZTÉSZ: Add ide! (Meghúzza a kulacsot és kiköpi) Az átkozott boszorkány! Mit adott ez? Ilyen seprős ecetet még életemben nem ittam! PÜLADÉSZ: Lóhúgy ez, Zeuszra mondom! (röhög) Na, te nemes király-jelölt, mondhatom fejedelmi ajándékkal vár a néped! Ha... ha...ha! Aztán mondd csak, mibe került ez a micsoda? ORESZTÉSZ: Három ezüstöt kért a banya. De én mondtam, hogy egyet kap és kész. PÜLADÉSZ: És ő aztán megtöltötte! . . . ORESZTÉSZ: Azt mondta, hogy három az ára. Édes fiának sem adja olcsóbban. PÜLADÉSZ: Három korbácsütés, annyit érdemel! ORESZTÉSZ: Én is azt mondtam neki, hogy örüljön, ha egyet adok és nem kap ráadásként egy pofont. Erre morgott valamit, majd bement és kihozta a teli kulacsot. Akkor még bor szaga volt. PÜLADÉSZ: (röhög) Zeuszra, ilyet még nem is hallottam! Mykéne nagy királyát lóhúggyal fogadja a nép. És a megtiszteltetésért az még egy ezüstöt is fizet. Hát ez lesz a legjobb történetem odahaza! Az udvarnál fetrengeni fognak a röhögéstől. ORESZTÉSZ: Ugyan hagyd már! Inkább egyél. PÜLADÉSZ: Majd eljátszom nekik, hogy jobban elképzelhessék! A legyőzhetetlen lovasbajnok végiglépdel tulajdon városa főterén, s nagy büszkén leszól az egybegyűlt tömegeknek: hé, atyámfiai! Én leszek itt a király, 16
