Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - Simonyi Imre: Húsvét (vers)

S-inianyi Quire

H Ú SVÉT

feltámadunk barátaim bizony mondom néktek feltámadunk

harmadnapon

vagy húszezer év múlva:

megkorbácsoltak akik voltunk s megköpdösöttek s mind a keresztre akik feszültünk:

küzdelmes feleim:

a piramisok tövén akik megszakadtunk

— az önkény jármában akik megszakadtunk gázkamrák füstjén akik fuldokoltunk

— „ránkuszult ordas eszmék” karmán kik

fuldokoltunk

valamint:

gályán karóban máglyán társunk közönyén asszonyunk árulásán akik végeztük bemocskoltan árván — magunkban is hordott másoknak hibáján — bőrünk színéért kiket meghajszoltak elvünk színéért kiket meghajszoltak szerelmetes feleim bizony mondom néktek feltámadunk:

mint elbutult homályból a megokosult fény didergő kételyből a melengető remény botló rögeszmékből az épjárású elvek ahogy hazátlan népből a honjára lelt nemzet:

ekként

ahogy mondom: halottainkból s ennek vétkeinkből:

18