Forrás, 1933-1934 (1-2. évfolyam, 1-5. szám)

1934-08-01 / 4-5. szám

Tizen kétéves koromba... Dr. Kelen Lászlónak Tizenkét éves koromba, egy hatósági hússzék előtt álltam, a goromba tömeg ide-oda lökött, de én csak szelíden vártam, gondoltam majd rám kerül a sor, csak rendben kell várni, de mire az ajtóhoz kerültem az éhes markok a húst elkapkodták, s haza üres kézzel mentem. Jaj zavaros idők voltak ezek, egy kis fiúra emlékezek, a hittant eltörölték és az egyik tanárom a számtan órán azt magyarázta : hogy nincs Isten, (s mi örültünk, hogy nem volt felelés.) Akkor nap én megöregedtem, azóta szomorú ember lettem, azóta ritkán mosolygok és keresem, keresem az Istent! Ne haragudjatok rám, hogy ilyen vagyok, nem tehetek róla hogy ilyen lettem, valami akkor történt bennem, mikor a hitem elvesztettem s papirtalpú cipőmben búsan haza hús nélkül mentem. SARLÓS OTTÓ. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom