Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae IV. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1490–1521 (Debrecen, 2022)

Előszó

I Előszó Befejezéséhez érkezett kutatócsoportunk vállalása, mely szerint közreadjuk a Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek teljes szövegét. A negyedik, záró füzetben az 1490 és az 1521 között kelt húsz oklevélszöveg kapott helyet. Köztük találjuk János Albert lengyel herceg magyar trónigényéhez kapcsolódó okleveleket, és a törekvéseit lezáró 1491. február 20-án kelt kassai békeszerző­dést, mely tartalmán kívül kialakításának köszönhetően is kuriózum. A három pergamen hártya rövidebb oldalánál, füzetszerűen összehajt ott szerződésen megtalálhatjuk II. Ulászló magyar király, valamint hét magyar és öt lengyel országnagy pecsétjét is (80. sz.). János Albert lengyel királyként is folytatott tár ­gyalásokat II. Ulászlóval követeik útján. A tárgyalási folyamat oklevelei mellett, az 1499-ben tető alá hozott szövetségi szerződés, és annak magyar megerősítése is helyet kapott az oklevélszövegek között (82–85. sz.). 1507-ben „Öreg ” Zsigmond lengyel király trónra kerülése miatt a len ­gyel-magyar szövetség megerősítése ismét időszerűvé vált. A szerződés mindkét fél által kiállított, és egy lengyel közjegyző megerősítésében fennmaradt pél­dánya is megtalálható a kötetben (86–88. sz.). A szerződést két évvel később, 1509-ben megújították (89–90. sz.). A lengyel király által kiadott két oklevélen a lengyel országnagyok 19, illetve 17 pecsétje függ, melyek azonosítását függelék­ben adjuk közre. Az 1509-es lengyel-moldvai háborús konfliktus béketárgyalásai során II. Ulászló magyar követei közvetítő szerepet töltöttek be. Így bekerült a követek oklevele III. Bogdán moldvai vajdához (91. sz.), s Hegyi Géza közremű­ködésével bő magyar nyelvű kivonatot közlünk a vajda Lengyelországgal kötött békeszerződéséből (92–93. sz.). Az oklevél latin nyelvű átirata pedig II. Ulászló oklevele alapján olvasható (94. sz.). Közjegyzői átiratban maradt fenn a varsói levéltárban Habsburg Miksa német-római császár és II. Ulászló cseh és magyar király szerződése, melyben Ulászló lányát, Annát Miksa fiának, Ferdinándnak ígérik feleségül (96. sz.). A gyűjteményt II. Lajos magyar király követi felhatalmazó levele, és követeinek jelentése zárja. Mindkettő a Lengyelország és a Német Lovagrend között kirob­bant konfliktust lezáró 1521-es toruńi tárgyalásokhoz kapcsolható (97–98. sz.). A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Diplomatikai Fényképgyűjteményében található varsói oklevelek mindegyike szerepel a ki­adványban. Emellett bekerült egy eredeti oklevél, melyet II. Ulászló király Pozsonyban állított ki 1515-ben a sziléziai Boroszló városa részére (95. sz.). Az oklevelek jó része természetesen nem ismeretlen a történettudomány előtt, elsősorban Maciej Dogiel corpusának köszönhetően. Ezeket, és más, zö­mében a 19. században megjelent oklevélközlésekből ismert szövegeket azonban több helyen kiegészítettük és javítottuk. Ebben részben ismételten Tóth Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom