Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae II. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1388–1427. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2018)

Pósán László: Luxemburgi Zsigmond és az első toruńi béke (1411)

VI lovagok javára foglalt állást: felszólította Jagelló Ulászlót, hogy ne szövetkezzen pogányokkal és schismatikusokkal, s elismerte, hogy Żmudź és Dobrin a Rend fennhatósága alá tartozik. 27 Egy későbbi forrás szerint a Német Lovagrend mindezért 60.000 aranyat ígért Vencelnek. 28 A döntőbírói ítéletet Jagelló Ulászló nem ismerte el igazságosnak és jogszerűnek. 29 Zsigmond követei 1410. március 31-én Marienburgban abban állapodtak meg a nagymesterrel, hogy a Német Lovagrend a magyar király tudta és beleegyezése nélkül nem fog különbékét kötni Lengyelországgal. 30 Áprilisban Késmárkra hívta a lengyel királyt, hogy közvetítsen közte és a keresztes lovagok között, de Jagelló Ulászló nem ment el a tárgyalásokra. Zsigmond ezért útnak indította Lengyelországba Stibort és Garai Miklós nádort, hogy békés úton próbáljanak megegyezést elérni a felek között. 31 A fegyverszüneti és közvetítői tárgyalások ideje alatt azonban konkrét katonai előkészületek is folytak. A kudarcba fulladt késmárki találkozó után Zsigmond 1500 lovat küldött Neumarkon át a sziléziai származású Christoph Gersdorffal Poroszországba. 32 A lovagrend megbízottai Sziléziában, Csehországban és Németországban fegyvereket és katonai felszereléseket vásároltak, Ulrich von Jungingen nagymester pedig a lengyel király öccsével, Svitrigaillóval kezdett tárgyalásokat. 33 Római királlyá választásának reményére alapozva Zsigmond királyi címet és koronát ígért Vitold litván fejedelemnek, hogy felbomlassza a lengyel-litván uniót. 34 Vitoldnak azonban belpolitikai okokból sokkal fontosabb volt Żmudź visszaszerzésének kérdése. 35 1410 nyarán egyértelművé vált, hogy mindkét fél eltökélte magát a hábo­rú mellett. Zsigmond hazarendelte a Lengyelországban tartózkodó alattvalóit, s minden lengyelt kitiltott országából. 36 Figyelmét azonban a küszöbön álló háborúról fontosabb események vonták el: 1410. május 18-án életét vesztette Ruprecht császár, így római királlyá választására koncentrált. 37 1410. június 24-én lejárt az előző évben kötött fegyverszünet a Német Lovagrend és Lengyelország 27 Uo. Regest. 80 28 Die Berichte der Generalprokuratoren des Deutschen Ordens an die Kurie. Bande I–II. Berab. Kurt Forstreuter, Hans Koeppen. Göttingen, 1960–1961 (Továbbiakban: Berichte). Bd. II. Nr. 59. 29 Pósán László : Zsigmond és a Német Lovagrend. Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 630– 656. 641. 30 Staatsverträge I. Nr. 86. 31 Dvořáková, 2009.106. 32 Vö. 28. oklevélszöveg gel. (A szerk.) 33 Font, 1997. 83–84. 34 Nowak, 1964. 98.; Boockmann, 1975. 89. 35 Pósán, 1998. 641. 36 Hoensch, 1997. 12. 37 Pósán László: Németország a középkorban . Debrecen, 2003. 281.

Next

/
Oldalképek
Tartalom