Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae I. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1350–1386. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2017)
Bevezetés a Fontes Memoriae Hungariae sorozat Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek című kötet első füzetéhez (1350–1386)
VII hónapon belül már saját képernyőmön elemezhettem az oklevél pecsétjeit. S bár Perényi János pecsétjét ezen nem találtam – mivel a követek nem erősítették meg az oklevelet –, tizenhárom másik országnagy pecsétjét azonosíthattam, így kiderülhet, kik gondolták úgy 1440 januárjában, hogy Albert király utódja a Jagelló dinasztiából származó III. Ulászló lengyel király legyen. A lengyel-magyar kapcsolatok története iránt mindkét ország kutatói élénk érdeklődést mutattak az elmúlt évszádokban. Az újkori történetírók igyekeztek feltárni a közös diplomáciatörténet forrásait, szép számmal közöltek a lengyel levéltárakból középkori okleveleket Katonai Istvántól 14 kezdve Wagner Károlyon 15 át Fejér Györgyig. 16 Lovcsányi Gyula 1886-ban a századok hasábjain tette közzé értékezését a lengyel-magyar érintkezések középkori történetéről, 17 s a legújabb korban is születtek munkák a két ország közös metszéspontjairól. Itt említhetjük Tóth Péter munkásságát, 18 Bagi Dániel nemrégiben napvilágot látott kötetét, 19 C. Tóth Norbert több résztanulmányát, 20 vagy Pósán László elsősorban hadtörténeti munkáját, 21 vagy a Petneki Áron nevével fémjelzett nemrégiben megren14 Katona István: Historia critica regum Hungariae. Ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata. Ordine I–XLII. Pest, 1779–1817. 15 Wagner Károly: Analecta Scepusii sacri et profani. I–IV. Vienae, 1774, Posonii–Cassoviae, 1778. 16 Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomus. I–XI. Edd. Georgius Fejér. Budae, 1829–1844. 17 Lovcsányi Gyula: Adalékok a magyar–lengyel érintkezések történetéhez a mohácsi vész előtt. V. közlemény. Századok 20. (1886) 692–715. 18 Néhány kiragadott péda: Tóth Péter: Lengyel–magyar kapcsolatok a 11. század végéig a középkori hagyományban. Limes: Nemzetpolitikai Szemle 20. (2007) 5–21. Uő: A lengyel Királyi Kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai II. 1526–1541. Miskolc, 2003.; Uő: Frangepán Ferenc és Perényi Péter követsége I. Zsigmond lengyel királyhoz. In: Historia est…: Írások Kovács Béla köszöntésére. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2002 411–424.; Uő: Késmárk és Szepesbéla határügye (1536–1540). Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltári évkönyve 11. (2002) 7–39. 19 Bagi Dániel: Az Anjouk Krakkóban – Nagy Lajos lengyelországi uralmának belpolitikai kérdései. Pécs, 2014. Számos, ide citálható munkája mellett ki kell emelnünk szervező munkájának eredményét, melynek keretében lengyel és magyar történészek kutatásai láttak napvilágot egy kötetben: Hungaro-Polonica: Young Scholars on Medieval Polish-Hungarian Relations. Szerk. Bagi Dániel, Barabás Gábor, Máté Zsolt. Pécs, 2016. 20 C. Tóth Norbert: Az 1395. évi lengyel betörés. A lengyel–magyar kapcsolatok egy epizódja. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére . Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. Bp.–Piliscsaba, 2009. 447–485.; C. Tóth Norbert: Zsigmond magyar és II. Ulászló király lengyel király személyes találkozói a lublói béke után (1412–1424). Történelmi Szemle 56. (2014) 3. szám 39–356. 21 Néhány kiragadott péda: Pósán László: Zsigmond és a Német Lovagrend. Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 630–656.; Uő: A magyarországi Jagellók és a Német Lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511–1525). Századok 150. (2016) 387-406.; Uő: Magyar – porosz kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. In: Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2016: Válság – Kereskedelem. Szerk. Kövér Györg y, Pogány Ágnes, Weisz Boglárka. Bp., 2016. 303–332.
