Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: „Nemzeti ünnep a Rákos mezején" - a pesti polgári őrsereg 1844. augusztus 15-i zászlószentelési ceremóniájának emléklapja
herzerhebenden Akt sich für immer in einer bildlichen Anschauung zu bewahren, um auch einsts einen Kindern, Enkeln und Urenkeln diese herrliche Szene vor Augen halten zu können." A pesti polgári őrsereg (Bürger-Miliz) egy önkéntesen szerveződő fegyveres polgári alakulat volt, amely elsősorban reprezentációs célokat szolgált: díszszemlével és katonai parádéval emelte a nagyobb városi ünnepségek fényét. Háborús időkben ugyanakkor, amikor a helyőrséget a harctérre vezényelték, a polgárőrség látta el a városfalak fegyveres őrszolgálatát és részt vett a közrend biztosításában is. A pesti polgárőrség megszervezésére elsőként 1751-ben Mária Terézia pest-budai látogatása alkalmából került sor. A városi tanács ekkor elrendelte, hogy a három lovas- és gyalogosszázadba beosztott önkéntes polgárok katonai alakzatban, egyenruhába öltözve, zászlóval, dob- és trombitaszóval vonuljanak ki a pesti rakpartra a Pozsonyból hajón érkező királynő fogadására.7 8 1780-ban a Budai Egyetem felavatásának napján, majd 1790-ben a korona Budára hozatala, 1792-ben I. Ferenc koronázása, 1800-ban pedig József nádor és Alexandra Pavlovna budai fogadása alkalmából ismét parádézott a mintegy ezer fős pesti polgárőrség. A napóleoni háborúk idején az 1808. évi II. törvénycikkben az országgyűlés kötelezte a szabad királyi és bányavárosokat „a belső biztonság védelme végett kellőleg fölszerelt s fegyverrel ellátott polgárőrség" megszervezésére. A polgárőrségek számára 1809-ben Reglement für die Bürger-Miliz im Königreich Ungarn címmel kiadott szolgálati szabályzat a polgár őrsereg alapvető feladataként a város védelmének biztosítását, a belső rend fenntartását írta elő, másodlagos feladataként pedig a „tisztelkedési szolgálat" ellátását az Úr- napi körmenet, a király és a királyné név- és születésnapja, valamint az őrsereg zászlójának felszentelése alkalmával.9 A napóleoni háborúk után a pesti polgári őrsereg feloszlott. Az előzményektől eltérően 1844-ben nem ünnepi alkalomból vagy hadiállapot miatt, hanem hazafias indíttatásból, Rottenbiller Lipót alpolgármester kezdeményezésére került sor a pesti polgári őrsereg, azaz a pesti magyar polgári gyalog-őrhad újjászervezésére, hogy az gyarapítsa a város „díszét és méltóságát".10 A pesti „polgárkatonaság" alakuló közgyűlését 1844. március 4-én tartották a Redoute dísztermében, Szepessy Ferenc polgármester elnökletével.11 Az őrseregnek 184 pesti polgár - főként városi tisztviselő, kereskedő és céhes mesterember - lett tagja, akikből két gyalogszázad szerveződött. A két infanterista egység az 1841-ben létrejött pesti polgári huszárcsapattal és a pesti polgári dragonyos alakulattal (escadron) kiegészülve alkotta a pesti polgári őrsereget. 7 Der Spiegel, 1844. október 19. 671. 8 Molnár A.: Polgárőrségek Magyarországon i. m. 101. 9 Uo. 107. 10 Weil Fülöp: A megújított Pesti Magyar Polgári Gyalog-őrhad 1844. évi nyárutó 15. Rákos mezején ünnepelt zászló-szentelésének emlékkönyve. Fordította F. M. / Die Fahnenweihe des erneuerten löbl. ungarischen Infanterie-Bürger-Korps in Pesth. Ein Gedenkbuch der Feier, welche am 15. Aug. 1844. auf dem Rákosfelde in Pest stattgefunden, nebst einer Geschichte der Pest-Ofner und Wiener Bürger-Milizen. Pest 1845.25. 11 Walzel Ágost Frigyes 1845-ben egy Lieder Frigyes által litografált portrét is kiadott Szepessy Ferencről, felirata szerint a „polgári gyalog-őrhad tisztelete jeléül". Lásd MNM TKCS, ltsz.: 5586. 147
