Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
Baranyai egy héttel korábban azt is nehezményezte a külügyminiszternél, hogy míg a Külügyi Társaság tagjai gyakran járnak Genfben, addig a Külügyminisztérium alkalmazottjai alig - ezért javasolta, hogy azok, akik a Népszövetséggel kapcsolatos feladatokat látnak el a minisztériumokban, legalább felváltva, néhány hetes tanulmányutakra látogassanak ki: „Később, hasonló módon az egyes szakminisztériumok tisztviselőit is be lehetne vonni a kiküldöttek soraiba. Viszont a Külügyi Társasági tagok tanulmányi és turisztikai útjai elmaradhatnának, amiből, szerény véleményem szerint, semmi kár sem esik a magyar közélet és közönség külpolitikai nevelése szempontjából."66 Az ellentét tehát nem csitult, sőt, Baranyai 1923 októberében engedélyt kért arra, hogy egy rágalmazó cikk miatt sajtópert indíthasson.67 A Baranyait ért kritikákkal Kánya Kálmán külügyminiszter-helyettes is kénytelen volt foglalkozni - Parcher Félixnek címzett levelében így írt erről: „E támadások és panaszok legnagyobbrésze a magyar Külügyi Társaságtól indul ki. A támadások hátterében valószínűleg személyi momentumok és aspirációk rejtőznek, mi kitűnik abból is, hogy a Külügyi Társaság vezető férfiainak egyike és másika nyíltan pályázik Baranyai állására, illetőleg annak helyére valamely protege-jét szeretné beültetni."68 A Baranyai ellen felhozott vádakat a külügyminisztérium kivizsgálta, és végül Baranyait nem mozdították el a helyéről, sőt, a későbbiekben is a genfi iroda kulcsfigurája maradt. A Népszövetséggel szemben tanúsított jogos bizalmatlanság azonban újra és újra előkerült, és a hasonló viták kapcsán Baranyai rendre a szervezet pozitívumaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a szervezet kulcsfontosságú a magyar külpolitikai érdekek képviseletében, épp csak meg kell tanulni a Népszövetségben ideológiájának megfelelően tematizálni a magyar célokat.69 Ilyen viharos kezdettel indult tehát a genfi képviselet, amelynek működése és szerepe az évek során folyamatoséin tisztázódott le - azzal párhuzamosan, ahogyan a népszövetségi tagok a szervezet működését is kiismerték és ahhoz illeszkedő, de a magyar külpolitikai célokat szolgáló stratégiákat tudtak kialakítani. A képviselet működésben - az első évek A Bern alá rendelt és azzal szorosan együttműködő genfi iroda vezetését ellátó Baranyai Zoltán néhány irodai alkalmazott (Fáy Seraphint előbb Kilényi Mária70, majd Dr. Mattyasovszky Erzsébet váltotta fel71) segítségével dolgozott. Szabadsága idején helyettesítését a berni követség látta el.72 A genfi titkárság 1923. augusztus 1-jétől alkalmazkodott 66 Baranyai Zoltán levele Damváry Gézának. Genf, 1923. május 15. MNL OL K107 5. cs. 9. t. 611-613. 67 Baranyai Zoltán távirata Budapestre. Genf, 1923. október 29. MNL OL K 107 1. cs. 2.1.143. 68 Kánya Kálmán levele Parcher Félix berni követnek. Budapest, 1923. december 13. MNL OL K 64 12. cs. 41. t. 673 rés. 69 A hasonló vitákat bővebben lásd: Zeidler M.: A Nemzetek Szövetsége i. m. 70 Baranyai Zoltán levele Parcher Félixnek. Genf, 1922. május 27. MNL OL K1071. cs. 2. t. 254. 71 Dr. Mattyasovszky Erzsébet lapja a Névjegyzékben. MNL OL K 1071. cs. 2. t. 219. 72 Baranyai Zoltán levele Eric Drummondnak. Genf, 1923. július 26. MNL OL K 107 47. cs. 38. t. 226. Vö. UNA LNA R 574 ll/8609x/5742. 64
