Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
Összegzés A berni magyar követség alatt, az első önálló magyar külképviseletek között létrejövő genfi képviselet az 1920-as évek során folyamatosan nőtte ki magát és lett egyre jelentősebb iroda. Köszönhette ezt a Népszövetség és Genf központi szerepének; az annak működését jól ismerő és a magyar külpolitika irányítói felé interpretálni képes vezetőinek: Réz Mihálynak, Baranyai Zoltánnak és Hevesy Pálnak, valamint a magyar külügy irányítóinak, elsősorban Bethlen Istvánnak, Khuen-Héderváry Sándornak és Kánya Kálmánnak. Mivel a genfi konzulátus vezetői és alkalmazottai egész évben a Népszövetség mellett voltak, ezért képesek voltak a magyar kormányt és az ülésekre érkező, Apponyi Albert vezette delegációt olyan információkkal is ellátni, amelyet más forrásból nehezen tudtak volna beszerezni: nemcsak konkrét ügyekre és személyekre, de ügymenetekre és a Nép- szövetség működési hibáira vonatkozóan is. Ezek egyenes következménye volt, hogy az 1920-as évek végére a Népszövetség működésére vonatkozó magyar reformjavaslatok is a genfi konzulátuson születtek meg. Láthattuk tehát a genfi képviselet megalakulását és az általa végzett sokrétű munkát; vezetői, elsősorban Baranyai Zoltán és Hevesy Pál törekvéseit és azok inkább kisebb, mint nagyobb sikereit. 1930 októberében Hevesy Pált felmentették, helyére Pelé- nyi Jánost142 helyezték, ő maga pedig a lisszaboni képviseletet is ellátó madridi követség élére került. Távozása előtt még tett egy kísérletet, hogy helyettesét, a Népszövetséget a megalakulásától kezdve jól ismerő Baranyai Zoltánt elhelyezze a Főtitkárság politikai osztályán, azonban ez a próbálkozása is sikertelennek bizonyult.143 Bethlen István bukása, majd Gömbös Gyula hatalomra kerülése alapvető külpolitikai irányváltást jelentett. A genfi iroda egyértelműen egy, a Népszövetség előtti politikai képviselet megköny- nyítésére létrehozott szerv volt tehát, így az ott dolgozók is ezekben a kérdésekben jártas személyek voltak. Ahogyan a fentiekben is láthattuk, munkatársai szerteágazó munkát végzetek, ami az információszerzéstől kezdve a hivatalos és informális közvetítésen át a sajtómunkáig sok mindent lefedett. A genfi titkárság szerepét alapvetően befolyásolta, hogy mely magyar szempontból fontos külpolitikai kérdések kerülhettek egyáltalán a Népszövetség elé. A revízió - sem békés, sem fegyveres formája - nem kerülhetett a szövetség elé, a kisebbségi kérdések azonban igen; ahogy a magyar gazdaság helyreállításának kérdése, és az annak megoldását jelentő népszövetségi kölcsön felvétele is. Ezekben a kérdésekben a genfi titkárság jogban, kisebbségi kérdésekben és diplomáciában is jártas munkatársai végig közvetítettek a Népszövetség és a magyar kormány között, valamint jelentős informátori tevé142 Pelényi János (1885. február 15. - 1974. április 19.) hivatásos diplomata. 1908 és 1917 között még a Monarchia közös külügyminisztériumának megbízásából az USA különböző városaiban szolgált, majd a külügyminisztériumban helyezkedett el. 1922-től ismét az USA-ban élt, a washingtoni követségen látott el feladatokat. 1930 és 1933 között a genfi képviseletet vezette, majd ismét Washingtonba került, immár követként. A háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást követően több munkatársával együtt lemondott és menedékjogot kért és kapott az USA-tól. 143 Eric Drummond levele Hevesy Pálnak. Genf, 1930. június 23. MNL OL K107 64. cs. 59.1.148. 79
