Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
csak szocialista s azért nála csupán német érdekkel párhuzamos magyar ügy iránt számíthatunk érdeklődésre. Mikoff bolgár ügyvivő már állásánál fogva tisztán csak, mint a bolgár delegátus alkalmi informátora szerepelhet; különben magyarbarát. Valdes-Mendeville chilei miniszter-rezidens nagy barátja a »Hongrie-Catholique« mutilée126-nek. Urutin kolumbiai követ Magyarország iránti érdeklődése főleg Apponyi gróf iránti rokonszenvére vezethető vissza. Dendramis görög követ mindent kizárólag görög szempontból ítél meg s inkább entente-barát. Modzelewski lengyel követ tipikus francia-érzelmű lengyel, ki csupán alkalmilag érdeklődik magyar ügyek iránt. Ferreira portugál követ entente-érzel- mű. Castro uruguay-i követ rokonszenvezik Magyarországgal s informátornak is felhasználható."127 A Népszövetség működési mechanizmusából adódó, folyamatosan visszatérő kudarcok miatt Hevesy a Népszövetség működésének kritikai elemzésébe kezdett,128 és az 1929 őszi Közgyűlésen, a IV. (költségvetési) főbizottságnak a Főtitkárság újjászervezésével kapcsolatos vitáján ismertette reformjavaslatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a titkos diplomácia megszüntetésére létrehozott Népszövetség gyakorlati tevékenysége továbbra is a titkos diplomáciára épül: „nagyon fontos az, hogy az egyes államok miképpen vannak képviselve a főtitkárságban. A főtitkárság láthatatlan keze mozgat mindent. Itt készítik elő a határozati javaslatokat és a jelentéseket. [...] ellenben a legfontosabb politikai kérdések nem jutnak a főtitkárság elé. Ezekben egy vagy két személy intézkedik, még pedig a legnagyobb titoktartás mellett. [...] A tájékoztatás megadása körül igen nagy a különbség aszerint, hogy valamely nagy, vagy valamely kis államról van-e szó. A főtitkárság tisztviselői talán nem fogadnak el útbaigazításokat kormányaiktól, de természetesen minden bizalmas értesítést megadnak számukra. Ez már magában arra vezet, hogy egyenlőtlen helyzet alakul ki azok között az államok között, akik a főtitkárságban helyet foglalnak és azok között, akik nincsenek képviselve. Azok az államok, amelyeknek polgárai közül a főtitkárt és a főtitkári helyetteseket kinevezték, nem is tartanak képviseletet a népszövetség mellett, mert erre nincsenek rászorulva. [...] A főtitkár és a főtitkárhelyettesek kivétel nélkül nagy hatalmakat képviselnek." 129 Hevesy ezért további egy vagy két főtitkári állás létrehozására tett javaslatot,130 amelyet azonban nem fogadtak el, ám az 1930. évi szeptemberi Közgyűlésen ismét előkerült a kérdés. A Közgyűlésen ekkor is helyettes delegátusként jelen lévő Hevesy az előző évhez képest némileg továbbgondolt javaslatot tett a Főtitkárság átszervezésére és sürgette egy, a főtitkár mellett működő tanácsadó testület felállítását is,131 törekvései azonban ismét sikertelenek voltak. 126 Jelentése: a megcsonkított Katolikus Magyarország. 127 Parcher Félix levele Budapestre. Bern, 1928. május 4. MNL OL K107 5. cs. 9. t. 605-607. 128 Hevesy Pál levele Pékár Gyulához. Genf, 1929. november 3. OSZK Levelestár 1942/7. 129 Az MTI jelentése. Genf, 1929. szeptember 19. MTI hírarchívum 1920-1945. https://ar- chivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l (letöltés 2014. aug. 23.) 130 Az MTI jelentése. Genf, 1929. szeptember 19. MTI hírarchívum 1920-1945. https://ar- chivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l (letöltés 2014. aug. 23.) 131 Az MTI jelentése. Genf, 1930. szeptember 24. MTI hírarchívum 1920-1945. https://ar- chivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l (letöltés 2014. aug. 23.) 76
