Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
és azokat minden esetben megküldte a Külügyminisztériumnak is,83 a népszövetségi Közgyűlések magyar küldöttségeinek is tagja (vagy adott esetben póttagja) volt. 1924-ben mint ilyen tárgyalt többek között a IV. főbizottságban (a Közgyűlés ennek a hatáskörébe utalta a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak és az Állandó Nemzetközi Bíróságnak a költségvetéseit, zárószámadásait és egyéb pénzügyeit) a magyar pénzügyi hozzájárulás leszállításának kérdésében; egy létesítendő latin-amerikai iroda ügyében; valamint a Főtitkárság két megüresedett pozíciója kapcsán arra kérte a főtitkárt, hogy fontolja meg, hogy a két állás egyikébe magyar szakember kerülhessen.84 Baranyainak ez utóbbi törekvése nem vezetett sikerre, ám látni fogjuk, hogy a magyar képviselet nem tett le erről a céljáról, és időről időre megpróbálta egy-egy magyar szakember felvételét elősegíteni. Habár ilyen típusú „belső embert" nem sikerült elhelyeznie a Főtitkárságon, Baranyai energiabefektetése az információszerzés területén megtérült, az így szerzett értesülései pedig - ahogy korábban a magyar csatlakozás esetében is - felkészítették a magyar külügyet a várható nemzetközi lépésekre. „Egyik bizalmi emberem révén megszereztem a 'Commission Permanente Consultative-nak a tanácshoz intézett jelentését legutóbbi (november 12-14) ülésszakáról. [...] Ezt a jelentést a Tanácstagok kormányai a napokban fogják megkapni. Egyelőre szigorúan bizalmas felhasználás céljából van szerencsém felterjeszteni. [...] Informátorom elejtett megjegyzésekből arra következtetett, hogy néhány hónappal az invesztigációs rendszernek a Nemzetek Szövetsége hatáskörébe való átvétele után, a csehek kívánni fogják bizonyos pontokra nézve az invesztigációt Magyarországon s erre nézve nagy bizonyító anyag birtokában vannak. A mai ellenőrzés, szerintük, túlságosan felületes. [...] Legutóbbi budapesti tartózkodásom alatt, október végén, a Honvédelmi Minisztériumban az illetékes tényezőkkel a N. SZ.-i ellenőrzés ügyeiről, különösen a személyi kérdésekről, részletes megbeszélést folytattam. Egy értekezleten szóbelileg előadott tervezetemet az illetékes szakemberek helyesléssel fogadták."85 Ez a típusú információgyűjtés azonban nem csupán a Népszövetséggel kapcsolatban történt Genfben - a nemzetközi szervezetek központjaként működő város elsősorban a Közgyűlések ideje alatt igazi politikai találkozóhely volt, ahol a különböző kapcsolat- felvételekre és magánbeszélgetésekre is adódott lehetőség. Erre adott utasítást Parcher Félix Baranyainak, amikor arra kérte, „hogy a Genfben lakó konzul útján keressen érintkezést Philip Snowden-vel, aki a népszövetségi ülés alkalmával Genfbe megy. Nevezett Lloyd George-val [sic!] igen jó viszonyban van, közötte és a Labour Party között közvetít és a magyaroknak magyar rokonai miatt is nagy pártfogója. Nagyságod látogatását néki Rothschild báróné Londonból jelezni fogja."86 83 Baranyai Zoltán levele a Külügyminisztériumnak. Genf, 1923. november 22. MNL OL K107 5. cs. 7. t. 232. 84 Tánczos Gábor levele Apponyi Albertnek. Genf, 1924. október 1. MNL OL K107 5. cs. 7. t. 227. 85 Baranyai Zoltán levele a külügyminisztériumnak. Genf, 1924. november 21. MNL OL K 64 12. cs. 41. t. 520 rés. 86 A berni ügyvivő (Parcher Félix?) levele Baranyai Zoltánnak. Bem, 1922. augusztus 20. MNL OLK10761.cs. 54. 67
