Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
fölösleges és zavart okozó. [Pierre Comert, a Népszövetség sajtóosztályának vezetője] Nem tartja tehát helyesnek azt, hogy a Nemzetek Szövetségének támogatására alakult különböző magánegyesületek (pl. nálunk a Külügyi Társaság),62 eredeti hivatásuktól eltérő- leg, ilyen közvetítéssel, amúgy is céltalanul próbálkozzanak. Ellenben ezen egyesületek hivatása volna a N. Sz. munkásságának ismertetése, mivel a Külügyi Társaság - a Főtitkárság szerint - alig foglalkozik." 63 A fenti idézet egyébként jól tükrözi a Népszövetség álláspontját és egy, a korszakban erősen jelenlévő, nemcsak a magyar egyesületeket érintő kölcsönös félreértelmezést: míg az olyan szervezetek, mint a Népszövetségi Ligák Uniója vagy az Interparlamentáris Unió - az 1920-as években a magyarok mindkettőben nagy erővel képviseltették magukat - úgy tekintettek magukra, mint a Népszövetség számára is mankót adó, annak politikájára nyomást gyakorolni képes szervezetek, addig a Népszövetség ezt teljességgel elutasította és ezekre kizárólag mint a Népszövetséget népszerűsítő társaságokra tekintett.64 Baranyai - mint a Népszövetség mellé kirendelt közvetítő - a feladata szerint járt el, amikor a Népszövetségből érkező hasonló kritikákat továbbította és a problémának a Népszövetség által kért megoldását kereste. Ezzel azonban érthetően sok haragost szerzett, többek között a hasonló sorai miatt: „Szerény véleményem szerint a Külügyi Társaság nem foglalkozik azzal, ami tevékenysége főoldala kellene, hogy legyen, a N. SZ. szervezetének és munkásságának ismertetésével. Lapjaink tele vannak a legtévesebb és leprimitívebb véleményekkel a N. Sz-et illetőleg, még közéletünk kitűnőségei is, mint pl. újabban Berzeviczy Albert, elhibázott véleményeket kockáztatnak meg a N. Sz-ről és különösen a kisebbségi jogok védelméről. [...] Ez természetesen egyáltalán nem köny- nyíti és gyorsítja a különböző magyarországi szaktevékenységek, speciális organizációk stb. bekapcsolódását az itteni munkálatokba. [...] A Külügyi Társaság nemcsak hogy semmit nem tesz a téves mentalitás eloszlatása érdekében, hanem elhibázott politikájával ezt mintegy előidézi. A Külügyi Társaság, ahelyett, hogy a N. SZ. eszméit és ezáltal a N. Sz. és Magyarország viszonya szorosabbra fűzésének ügyét szolgálná, valami sajátsággá igyekszik emelni a Külügyi Társaságot, illetőleg az Union des Associations de la Société des Nations-t. [...] a Külügyi Társaság útja téves és veszedelmes út."65 62 Valójában itt a Magyar Népszövetségi Egyesületről van szó, amely a Magyar Külügyi Társaság egyik főosztályaként jött létre - tehát a Külügyi Társaságnak ez valóban célja volt, de távolról sem kizárólagosan. A Külügyi Társaság munkáját bővebben lásd: Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944). Külügyi Szemle 1. (2002) 1. sz. 151-176. 63 Baranyai Zoltán levele Bánffy Miklósnak. Genf, 1922. december 13. MNL OL K107 47. cs. 38. t. 242. 64 Ezt bővebben lásd Jean-Michel Guieu: La SDN et ses organisations de soutiens dans le années 1920. Entre promotion de l'esprit de Génévé et volonté d'influence. https://www.cairn.info/re- vue-relations-intemationales-2012-3-page-ll.htm# (letöltés: 2019. jan. 10.) Vö. A népszövetségi Ligák teljes ülése Genfben. Beszélgetés dr. gróf Zichy Ernővel, a magyar kisebbségi mozgalom egyik vezérével. Komárommegyei Hírlap 2. (1930) 27. sz. 1-2.; Európai nemzeti kisebbségek kongresszusainak határozatai (1925-1937). (Documenta Historica 30.) Ford., s. a. r. Eiler Ferenc. Szeged 1996.11-13. 65 Baranyai Zoltán levele Török Bélának. Genf, 1923. május 23. MNL OL K1071. cs. 2. t. 296. 63
