Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

gondolkodásmódjához.214 Andrássy Klára valóban olvasta is vendégei írásait, így a csoport összetartó ereje (határozott németellenes álláspontjuk és a szociális problémák iránti érzékenység mellett) az irodalom szeretete volt - legyen szó akár annak műveléséről, akár „fogyasztásáról".215 Valójában azonban úgy tűnik, hogy az 1930-as évek végén Andrássy Klára politikai nézetei nem kapcsolódtak konkrétan egyetlen pártprogramhoz sem. Ebben a tekintetben érthető a népiekkel szemben érzett szimpátiája, hiszen eszme- rendszerükben éppúgy megtalálhatók a fajvédőktől átvett elemek, mint a polgári radikálisoktól beemelt szólamok. Ráadásul a népiek tagjaik politikai irányultságát tekintve sem alkottak egységes csoportot.216 Ez a kettősség Odescalchinétól sem állt távol: miközben (feltehetőleg Károlyiék „ösztönzésére") Vámbéry Rusztemnél érdeklődött arról, hogy az oroszok vajon közbenjárnak-e Rákosi Mátyás szabadulása érdekében,217 Ilona nővére még 1938 tavaszán is azt nehezményezte, hogy húga túlzott mértékben beavatja ügyeibe a Nemzeti Legitimista Néppárt egykori igazgatóját, Somlyódy Lászlót.218 Levelei, amelyeket Párizsból küldött édesanyjának közvetlenül spanyolországi útja előtt, szintén egy összetettebb gondolkodásmódra utalnak. Amellett, hogy Andrássy Klára számára lényegtelen volt, hogy egy konzervatív vagy egy liberális lap számára tudósít219 (valóban, az Újságban megjelent írásai is mentesek a közvetlen politikai állásfoglalástól), nyomatékosan kérte Zichy Eleonórát, hogy levelének külpolitikai tartalmú részleteit juttassa el Pethő Sándorhoz. Tehát a legitimizmus egyre gyengülő „csapásirányától" való eltávolodása és baloldali „érdeklődése" nem jelentették automatikusan régi legitimista kapcsolatai felszámolását; a már említett Pethőnek meg is ígérte, hogy külföldről rendszeresen cikkekkel jelentkezik majd nála.220

Andrássy Klára számára az 1930-as évek végére egyértelművé vált, hogy hazája sem menekül - ahogy ő írta - a „gleichschaltolás" elől, vagyis a hitleri Németország magyar- országi térnyerése (elsősorban ideológiai szinten) csak rövid idő kérdése volt. Spanyol- országi tapasztalatai is megerősítették ebben a véleményében: „Csak azt ne higjgjyék hogy Magyarországot meg fogják kímélni. Meggyőződésem, hogy nem Csehország, de mi [kiemelés Andrássy Klárától] vagyunk a következő áldozat. Kevesebb internacioná- lis complicatiot jelentünk. Hiszen megmaradunk »önálló« államnak, csak éppen hogy gleichschaltolva221 leszünk. Előbb Spanyolországot befejezik, utánna jövünk mi. [...] Ezt az összefüggést láttam első perctől fogva a spanyol és a magyar kérdés között."222

214 Adonyi Sztancs János: Arisztokraták ma. 21 főnemes a XXI. században. I—II. Bp. 2008. II. 64-65.

215 Boldizsár I.: Keser-édes i. m. 30.

216 Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Bp. 2007.389-397.

217 Károlyi Mihályné férjéhez. Engadin 11930-as évek második fele]. OSZK Kt. Föl. Hung. 2974. 132.

218 Andrássy Ilona anyjához, Zichy Eleonórához. Dénesfa, 1938. április 4. Andrássy Ilona i. m. II. 384-385.

219 Andrássy Klára anyjához, Zichy Eleonórához. Párizs, 1937. november 2. MNL OL P 4 463. t.

220 Andrássy Klára anyjához, Zichy Eleonórához. Párizs, 1938. december 10. MNL OL P 4 466. t.

221 gleichschalten (nem). Itt: azonossá tesz, átvitt értelemben beolvaszt.

222 Andrássy Klára anyjához Zichy Eleonórához. Párizs, 1938. március 27. MNL OL P 4 465. t.

46