Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

térhódításának veszélyétől is.151 Hajdú Tibor árnyaltabban fogalmaz és közelebb is jár az igazsághoz. Tanulmányában hangsúlyozza, hogy Andrássy Klára legitimista elveit és kapcsolatrendszerét nem számolta fel, csupán a szövetséggel szakított.152

A döntés előzményeit vizsgálva mindkét szerző nagy jelentőséget tulajdonít az azt megelőző egy évnek, hiszen Andrássy Klára ezt az időt jórészt a Károlyiházaspár társaságában töltötte Svájcban. Kétségtelen, hogy nagy hatással volt rá ez a néhány hónap, de nem olyan mértékben, mint azt Károlyiné szeretné beállítani.153 Károlyi Mihály személyisége mindenesetre már évtizedekkel korábban is megérintette Andrássy Klárát, de Zichy Eleonóra szerint veje az egész család női tagjaira komoly hatást gyakorolt.154 Persze ez a „varázserő" 1918-19-ben szertefoszlott, és mint ismeretes, az Andrássy-klán hónapokig nem kereste a kapcsolatot a külföldön élő Károlyi-házaspárral. A vérségi kötelék azonban hamarosan felülírta a racionális érveket, és igen óvatosan, szinte túlzott udvariassággal körített levelekben megindult a kapcsolatfelvétel az Andrássyak részéről; és ebben nagy segítségükre volt Károlyi húga, Pappenheim Siegfriedné Károlyi Erzsébet is. Eleinte egyik fél sem támogatta a találkozás ötletét, levélváltásaik is hol gyakoribbak voltak, hol elmaradoztak. Az András- sy-nővérek közül Czirákyné volt a legaktívabb e tekintetben, és arra ösztökélte Klára húgát is, hogy lépjen kapcsolatba Károlyinéval.155 Ez be is következett; Odescalchiné négy év után először 1923-ban írt újra levelet „Kafkának".156 157 Lassan indult meg a közeledés a két testvér között, olykor újabb konfliktusokkal tarkítva viszonyukat. Különösen Károlyi Mihály bizonyult nehézkesebbnek, főként az első években - egy 1924-es levelében jellemzően afelett sajnálkozott, hogy Franciaországban járó sógornője nem látogatott el párizsi otthonukba, „mert így nem volt alkalmam ajtót mutatni". Károlyiné családon belüli megítélésének változását jelzi, hogy Odescalchiné 1925-ben nyilvánosan nővére védelmére kelt a magyar sajtóban, mikor az asszonyt „női becsületében" sértették meg. Az Uj Nemzedék ugyanis tudni vélte, hogy a Deauville-ben luxuskörülmények között üdülő158 Károlyi-házaspár társaságában időzött egy bizonyos S. úr (Strass- bourg amerikai milliomos), akit nem a politika, hanem Károlyiné szépsége vonzott a gróf köreibe. Odescalchiné közleményben szólította fel a lapot hamis híresztelései helyesbítésére; írását végül mind a Magyarság, mind az Uj Nemzedék leközölte. Igaz, utóbbi a következő kommentárt fűzte az esethez: „A vér szava a legtöbbször erősebb

151 Gergely Jenő: A keresztény párt és a katolikus egyház politikai útkeresése az 1930-as évek második felében. Dokumentumok. Levéltári Szemle 40. (1990) 2. sz. 48-49.

152 Hajdú T.: A magyar ellenállás i. m. 435.

153 Károlyi Mihályné: Együtt a száműzetésben. Bp. 1985.235.

154 Zichy Eleonóra naplóbejegyzése. 1918. március 10. OSZK Kt. Föl. Hung. 2974. 83.

155 Érdekes módon Károlyiné egykori pártfogója, PaUavicininé Andrássy Borbála mutatkozott a leginkább tartózkodónak az ügyben.

156 Odescalchiné Andrássy Klára Károlyi Mihálynéhoz. Polgárdi, 1923. november 12. Károlyi Mihály i. m. II. 647.

157 Károlyi Mihály feleségéhez. Párizs, 1924. május 20. Károlyi Mihály i. m. II. 769.

158 Ismerve anyagi helyzetüket ez kevéssé valószínű.

36