Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata
egy »a természeti törvényeknek megfelelő, házas asszony«?" 18 Ismerve a következő hónapok történéseit, dilemmája talán nem csupán a darmstadti utazásra vonatkozott. Mindenesetre Andrássy Klára többre vágyott, és az 1926 januárjában megalakult Magyar Nők Szentkorona Szövetségének élére állt, ügyvezető elnökként. A szövetség programjának fontos eleme volt a politizálástól és a napi politikától való elhatárolódás, szellemiségében és tevékenységében egyaránt - azzal a céllal, hogy propagandisztikus tevékenységével a legitimizmust, mint eszmét, mindenfajta pártérdek fölé helyezze, végeredményben bebizonyítva a Habsburg-restaurációnak, mint a királykérdés egyedüli megoldásának létjogosultságát." A második „királypuccs" és az azt követő detronizá- ció után a legitimizmus egy időre a háttérbe vonult, belátva, hogy a külpolitikai helyzet még nem érett meg a restauráció kivitelezésére.98 99 100 IV. Károly 1922-ben hirtelen bekövetkezett halála után a kulcsszemély még kiskorú fia, Ottó lett. A legitimizmust pedig, ha aktív politikával nem is, de propagandával és különböző társadalmi egyesülésekkel tartották ébren: ezek közül a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége, majd ennek férfi megfelelője jóval sikeresebbnek bizonyult, mint a korábban alapított Nemzeti Összetartás Társaskör.101 Odescalchiné a Magyarságban megjelent programadó írását éles kritikával indította, a férfitársadalom szemére vetve, hogy a politizáló nő fogalmát - amelynek pedig már igenis van létjogosultsága - tévesen még mindig az egyenlőségért küzdő szüfrazsettel azonosítják.102 Bár meglátása igen modern szemléletre vall, ha összevetjük a legitimista nőszövetség 1936-os,103 valamint a Feministák Egyesületének 1918-as elnökségi névsorait,104 meglepő a hasonlóság: mindkét helyen igen előkelő pozícióban (elnökségi tag, ill. országos elnök) szerepel a MANSZ-ban szintén meghatározó egyéniség Apponyi Albertné, valamint Ugrón Gábomé neve is előfordul mindkét helyen. Ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy Apponyi Albert felesége meggyőződéses feminista lett volna, csupán a különböző, ideológiájukban egymástól igen távol álló egyesületek közötti átjárhatóságra kívántuk felhívni a figyelmet. Ráadásul ismeretes, hogy a Feministák Egyesülete sem radikális változásokat és a nőkre általánosságban kiterjedő választójogot kívánt, hanem ezzel szemben a vagyoni és műveltségi cenzus bevezetését támogatta. Éppen ezért köztük és az ennél többet akaró szociáldemokraták között ellentét húzódott, és ez utóbbiak szemében az egyesület arisztokrata támogatói csak még ellenszenvesebbé tették 98 Clara von Odescalchi-Andrássy an Hermann Graf Keyserling. Tiszadob, 1925. március 29. (téves a dátum, a levélen 1925. július 24. olvasható) http://tudigit.ulb.tu-darmstadt.de/show/ Keys-103/0003/image (letöltés: 2019. nov. 4.) (Németből fordította a szerző.) 99 Odescalchi Károlyné hercegné: Mit akar a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége? Magyarság, 1926. április 4.11. 100 Fiziker Róbert: A legitimista gondolkodók és a nagyvilág. A Lajtán (és az Óperenciás tengeren is) túl. Múltunk 58. (2013) 3. sz. 148-152. 101 Kardos A Szent Korona-tan i. m. 131-134. 102 Odescalchi Károlyné hercegné: Mit akar i. m. 11. 103 Magyar Nők Szentkorona Szövetsége naptára. Bp. 1936. 104 Adatok az egyesület tisztikaráról, az egyesület tagjainak lakcímei kerületenként és különböző névsorok (Feministák Egyesülete) (1918-1946) MNL OL P 999 (Feminista Levéltár) 32/a. t. 25
