Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Tomsics Emőke: Képkockák. A fénykép és a mozgófilm IV. Károly koronázásán
Tomsics Emőke KÉPKOCKÁK A FÉNYKÉP ÉS A MOZGÓFILM IV. KÁROLY KORONÁZÁSÁN „Egy percre, gróf - és kattog a Kodak, készül a felvétel" Fényes selymek, puha bársonyok, finom csipkék, prémek, vagyont érő ékszerek, díszkardok, csillogó lószerszámok, hintók, latin mise hangjai a bíborral díszített gótikus templomban, meg távíró, varrógép, automobil... „Minden képzeletet felülmúló a szín- gazdagság és az anyag gazdagsága. A hölgyeken vagyont érő ékszerek, a kucsmák forgói, a kardmarkolatok ősi nemzetségekről mesélnek. De némely díszmagyaron vékony, átlátszó esőköpeny. Ez visszaránt a mai világba" - írta Az Est tudósítója.1 2 IV. Károly koronázásán a középkori hagyományok és a 20. század technikai vívmányai, az emelkedettség és a hétköznapi gyakorlatiasság adtak találkát egymásnak a kamera figyelő tekintete előtt. Az utolsó magyar király koronázásán született képek egy része a serdülőkorát élő fotóriporteri szakma legjobbjainak tudósításaivá, a képkockák más része filmmé, a tömegtájékoztatás legújabb médiumának akkori leghosszabb híradójává álltak össze. Ferenc József koronázását 1867-ben még képzőművészek, hírrajzolók örökítették meg. A fotográfia - korlátozott technikai lehetőségei miatt - leginkább a résztvevők élethű arcmásának és az öltözékek plasztikus képének megalkotásával járult hozzá az emlékőrzéshez. Az azt követő ötven év alatt azonban a fényképezés és a nyomdatechnika is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A 20. század elejének polgára már hozzászokott ahhoz, hogy a hetente érkező képes sajtóból változatos fényképes információt kap a világ eseményeiről. A korábban fametszők által sajtóillusztrációvá alakított fotográfia egy 1882-ben született újításnak köszönhetően közvetlenül került a lapok oldalaira, amelyeken lassanként egyre nagyobb teret nyertek az eseményábrázolások - szemben a korábban uralkodó portrékkal, tájképekkel, etnográfiai képekkel. Az 1916-os koronázás idejét már a fotóriport serdülőkorának tekinthetjük. A képes lapok doyenje, a Vasárnapi Újság alkalmazott először állandó fényképész munkatársat 1900-tól előbb Jelfy Gyula, majd 1903-tól Balogh Rudolf személyében, és egyre nőtt azoknak a fotográfusoknak a száma, akik a műtermi fényképezés mellett, vagy azt teljesen mellőzve az aktuális történések 1 Az Est, 1916. december 31. 4. 2 Lásd Tomsics Emőke: Kacagány és camera. Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bp. 2015. 193
