Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: „Nemzeti ünnep a Rákos mezején" - a pesti polgári őrsereg 1844. augusztus 15-i zászlószentelési ceremóniájának emléklapja

zászlóalja", másik oldalán - amint a litográfián is látható - a „HAZÁÉRT! / KIRÁLYÉRT!" felirat volt olvasható. A győri ceremónia során Sztankovits János győri püspök celebrálta a misét az erre a célra felállított sátorban. Az ünnepségen a pesti polgári őrsereg zenekara játszott Franz Morelly vezényletével, akinek alakja a kép baloldalán látható a Lipót-rend vállszalagjában.

A győri zászlószentelést ábrázoló litográfiának a Nemzeti Múzeumban őrzött, körülvágott, felirat nélküli példánya Hatvány Lajos (1880-1961) gyűjteményéből származik, aki irodalmi relikviák mellett elsősorban Rippl-Rónai-képeket és a régi Pest-Budát ábrázoló metszeteket gyűjtött. Ez utóbbiak 1975-ben a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumba, majd onnan 1991-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, s ma a Történelmi Képcsarnok gyűjteményének részét képezik.

Hatvány Lajost különös szerelem fűzte szülővárosához, Budapesthez, amelyet két ízben is elhagyni kényszerült hosszú évekre, ám alapvetően ez a város volt életének színtere, majd halálának helyszíne is. Az író szenvedélyes érdeklődéssel fordult a város története felé, s különösen vonzotta a reformkori Pest világa. Ennek hatására született meg 1957-ben Beszélő házak című kötete, amelyben 19. századi írók pesti otthonait mutatja be, s egyúttal élményszerű várostörténetet is nyújt. A régi Pest krónikása a két világháború közötti időben kezdte el gyűjteni a pest-budai városképeket, alapvetően 1927-1938 között, miután hazatért párizsi emigrációjából, s mielőtt újból elhagyni kényszerült az országot. Rozsics István találó megfogalmazása szerint „Hatvány élete végéig gyűjtötte a Budapestre vonatkozó memoárokat, metszeteket, tárgyakat. Nemcsak szenvedélyesen élte Budapestet, de lelkesen tanulta is."39

Az író kezdetben budavári, Bécsi kapu tér 7. sz. alatti házában őrizte metszetgyűjteményét, ahol 1936 júniusában egy estélyen Bartók Bélát és Thomas Mannt is vendégül látta.40 A bekeretezett metszetek java a ház lépcsőházának falán kapott helyet. (7. kép) Nem sokkal az után, hogy 1947-ben ismét hazatért, Hatvány Lajos az Újlipótvárosban lelt új otthonra: előbb a Pozsonyi út 38M0. sz. alatti Bauhaus ház (Dunapark-ház) egy második emeleti lakásába költözött, majd 1951-től ugyanott, a korábban Kéthly Anna tulajdonában álló hatodik emeleti, tetőteraszos lakás lett az otthona. Metszetgyűjteményének java bekeretezve a nappali és a dolgozószoba falain kapott helyet. Amint egy 1977-es fényképfelvételen látható, a győri emléklap - amelyet felirat hiányában Hatvány feltehetően pest-budai vonatkozású darabként tartott számon - a nappali falán függött, 19. századi pest-budai veduták mellett. (8. kép) Beke Albert irodalomtörténész Hatvány halála kapcsán így írja le egy korábbi látogatását az írónál: „De fokozta a meg- illetődöttségemet maga a lakás is, amelynek a közepét elfoglaló - s Dunára néző abla- kú - hatalmas szoba telis-tele volt aggatva a régi Pestet és Budát ábrázoló rézkarcokkal és metszetekkel, s tömve volt könyvekkel. [...] Ebből a hatalmas könyvtár-szobából

39 Rozsics István: Hatvány Lajos beszélő házai. Új írás 28.(1988) 8. sz. 89.

40 A Haladás című baloldali hetilap 1946. május 9-i száma „A báró" című cikke így írt Hatvány Lajos budavári otthonáról: „Háza, mely könyveknek, régi pesti metszeteknek, irodalmunk emlékeinek s egy alkotó szellem éberségének volt otthona, háza, hol József Attila s Thomas Mann volt a vendég, magábarogyott rom. Talán ezért nem hívják haza? Mert máshol nem jutna neki otthon?"

156