Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: „Nemzeti ünnep a Rákos mezején" - a pesti polgári őrsereg 1844. augusztus 15-i zászlószentelési ceremóniájának emléklapja
Az újabb, április 28-i közgyűlésen megválasztották az őrsereg tisztikarát, amelynek élén Nádosy István (1794-1866) főkapitány, a Váci utcai Fehér Oroszlánhoz címzett posztókereskedés tulajdonosa állt.14 Az őrhad zászlószentelési ünnepségét 1844. augusztus 15-re, Nagyboldogasszony ünnepnapjára tűzték ki, összefüggésben azzal a kora újkori hagyománnyal, amely szerint a magyar katonák Szűz Mária oltalma alatt harcolnak, így a magyarországi hadizászlók egyik oldalán rendszerint Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolták.15 A pesti polgári őrsereg 1844-es zászlójának előlapján ugyancsak megjelenik Szűz Mária alakja. A Fladtörténeti Múzeum zászlógyűjteményében16 máig fennmaradt lobogót az őrhad tisztikara saját költségén, s a nemzeti gondolat jegyében hazai mesterekkel, hazai alapanyagok felhasználásával készíttette, a zászlókép megfestésére pedig a reformkor első számú mesterét, Barabás Miklóst kérték fel.17 A nemzeti színű farkasfog mintával szegélyezett lobogó Barabás által szignált zászlóképe, amelyet nemzeti színű szalaggal átfont tölgykoszorú övez, Szent István országfelajánlásának jelenetét ábrázolja, amint a szent király térdre ereszkedve ajánlja Mária oltalmába a koronát, mennyei oltalmát kérve országára. (3. kép) A zászló hátlapján a babér- és olajággal övezett koronás magyar kiscímer látható, boglárpajzsban Pest város címerével, „annak jelképéül, hogy Magyarhon fővárosa a hon szívében fekszik."18 A címer fölött a SZ. KIR. PEST VÁROS MAGYAR POLGÁRI GYALOG ŐRHADA felirat, alatta az 1844 évszám olvasható. (4. kép) 14 Ugyanő 1845-ben a Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület vezetőségének is tagja lett. Lásd Fejős Imre: A Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület története. Művészettörténeti Értesítő 6. (1957) 1. sz. 38. Nádosy fontos szerepet játszott abban, hogy a Pesti Magyar Gyalog Polgári Őrhad 1845-ben közadakozásból 500 forintért megvásárolta Barabás Miklóstól a Vásárra menő oláh család című festményét, amely a Műegylet az évi kiállításán került bemutatásra, s a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Lásd Nemzeti Újság, 1846. február 15.108. 15 Biró Aurél - Seremetyeff-Papp János: Szűz Mária-ábrázolású katonai zászlók, 1508-1945. Bp.-Pápa 2015. A zászlószentelés időpontja más esetekben a zászlóanya személyéhez kötődött. így például az 1838-ban újjászervezett kassai polgárőrség zászlószentelési ünnepségére ez év május 30-án, V. Ferdinánd király névnapján került sor; zászlóanyának az uralkodó feleségét, Mária Anna királynét kérte fel a város. Lásd Hazai s Külföldi Tudósítások, 1838. június 20. 377. A temesvári polgári őrhad zászlószentelésére 1844. október 27-én került sor, itt Karolina Auguszta, I. Ferenc császár özvegye volt a zászlóanya, az időpont kiválasztásának indítéka azonban nem ismert. Lásd Életképek, 1844. november 6.620. 16 Miután 1848 júliusában a pesti polgári őrsereg beolvadt a nemzetőrségbe, Nádosy István az őrhad zászlóját a Nemzeti Múzeumnak adományozta, majd innen 1935-ben - a két intézmény hadtörténeti gyűjtőkörének elhatárolásáról szóló megállapodás értelmében - a Magyar Királyi Hadimúzeumba került. Vö. Nemzetőr, 1848. július 30. 77.; Magyar Nemzeti Múzeum. Kalauz a Régiségtárban. Bp. 1912.82., Nr. 36. 17 Kerekes Zoltán: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye. Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (1971) 101.; Cs. Kottra Györgyi: Magyar zászlók a honfoglalástól napjainkig. Bp. 2011. 78.; Biró A. - Seremetyeff-Papp ].: Szűz Mária-ábrázolású i.m. 70-73. Barabás műveinek maga által összeállított jegyzékében 911. sorszám alatt szerepel a „magyar polgári gyalogság" zászlóképe. A jegyzék szerint 150 forint volt a festő munkadíja. Lásd Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bev. és jegyz. Bíró Béla. Kolozsvár 1944.253. 18 Weil F.: A megújított i. m. 32. 149
