Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

javasolta a jelentést készítő Dr. Tihanyi Sándor rendőr ezredes. Vagyis már ekkor eldöntötték, hogy a vizsgálat lezárulta után csak figyelmeztetésben részesítik őket, azonban erre csak másfél hónappal később került sor.

1969. február 11-én a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztálya intézkedési tervében rögzítették a két barát további kihallgatásának szükségességét. A kihallgatok érdeklődésének középpontjába a röplapkészítés szándéka került. Erre az szolgáltatta az indokot, hogy az intézkedési terv elkészülte előtti napon, 1969. február 10-én Bauer édesanyja megtalálta és átadta a rendőrségnek fia játék guminyomdáját, amelynek berakósínében „OROSZOK MENYETEK HAZA" szöveg volt látható, valamint korábban olyan próbanyomásokat találtak, amelyen a „BAOCETUNG" felirat állt. Az állambiztonságiak ennek ismeretében célként tűzték ki annak felderítését, hogy Sabján és Berger ismerte-e a guminyomdát és annak rendeltetését, továbbá felhasználták-e ellenséges tartalmú röplap vagy más lenyomat készítésére.106 A megkérdezettek erre nemleges választ adtak.

Az ellenséges tartalmú röpcédulázás koncepciójának igazolásához szükséges információk megszerzése érdekében a politikai rendőrség hálózati személyeit is mozgósították, ügynököket, informátorokat és úgynevezett társadalmi kapcsolatot vontak be az ügybe, és e személyekkel figyeltették Bauer barátait.

A „Szőke" fedőnevű informátor azt a feladatot kapta, hogy Bauerrel való régebbi ismeretségre és barátságra hivatkozva kezdeményezzen beszélgetést Sabján Miklóssal, és Bauer röplapkészítési szándéka felől érdeklődjön. A kapcsolatfelvételre Sabján 1969. február 13-i kihallgatásra várva, a rendőrség épületének folyosóján került sor. Az informátor az alábbi adatokat szolgáltatta: „Sablyán [sic!] elmondta, hogy Sanyi a lakóhelyükön a pincében, ahová heten-nyolcan jártak ellenséges politikai beszélgetéseket folytatott. Rendkívül ideges volt Sablyán és megkérdeztem tőle, hogy miért izgulsz. Mondta, hogy tud egy-két dolgot a Bauerről, de nem meri elmondani, mert fél nagyon. Említette, hogy nem szeretne annak a krapeknak a helyében lenni, aki felbíztatta. [...] Kérdeztem, hogy röpcédulával nincs-e valami bulitok. Úgy reagált, hogy azonnal rágyújtott és mondta, hogy a Sanyi egy alkalommal kért segítséget, de hogy az mi lett volna azt nem mondta. Kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy tartanak-e házkutatást. Mondtam, hogy nem tudom."107

Az információkat értékelő Bíró György hadnagy azt a következtetést vonta le az in- formátori jelentésből, hogy Sabján Miklós tudomással bír az üggyel kapcsolatos, eddig el nem mondott lényeges adatokról, ismeri Bauer röpcédulázási elképzeléseit, utalt egy olyan személyre, aki Bauert az önégetésre felbujthatta, továbbá nagyon fél egy esetleges házkutatástól. Az informátor azt a további feladatot kapta, „hogy Sablyánnal [sic!] maradjon kapcsolatban, a megkezdett beszélgetést folytassa. Ismerje meg rajta keresztül Bauer barátait, konkrétan tájékozódjon arról a személyről, akivel kapcsolatban állhatott és irányíthatta tettének elkövetésében. Az informátor említse meg neki, hogy Bauer beszélt neki egy idősebb férfiről."108 A „Szőke" fedőnevű informátortól nem maradtak

106 Intézkedési terv, 1969. február 11. ÁBTL VT57854/1 75.

107 Jelentés, 1969. február 17. ÁBTL V-157854/1 312.

108 Uo. 313.

135