Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

hogy Hitler a hadiipar fellendítésével, utak építésével munkát adott a német népnek, és így az országot ki tudta vezetni a gazdasági konjunktúrából [sic!]."47

A tanúvallomásokból ismert és a valóságnak is megfelelnek azok az elbeszélések, amelyek egy olyan füzet létezésére utalnak, amelybe Bauer különböző harckocsikról, repülőgépekről és egyéb háborús fegyverekről, eseményekről készült képeket ragasztott. Való igaz, hogy a vizsgálati dossziéban fennmaradt füzetlapokon egy kép és egy rövid önéletrajzi leírás szerepelt Hitlerről. Mindezek azonban annak a bizonyítékai, hogy Bauer Sándor élénken érdeklődött a hadtörténelem, főként a második világháború története iránt. Feltételezhetjük, hogy e füzetben a valóságban nem voltak Hitlert magasztaló bejegyzések, ugyanis ebben az esetben a nyomozást végzők ezeket a jegyzeteket csatolták volna az iratanyaghoz, továbbá az ügyet vizsgáló rendőrök a lehető legnagyobb mértékben kihangsúlyozták volna Bauer Sándor Hitler és rendszere iránti nagyfokú szimpátiáját.

Az immár negyed évszázada itt állomásozó „felszabadító" szovjet csapatok ittlétének megkérdőjelezése, a Szovjetuniótól való függőség elleni tiltakozás, Kádárnak, mint a szovjet kívánságok hű kiszolgálójának bírálata, az általa vezetett kormány megdöntésére irányuló szándék, a Szovjetuniótól való függetlenedésről való ábrándozás a szomszédos országok közreműködésével, valamint Adolf Hitler nevének pozitív értelemben való említése a hatalmon lévők szemében veszélyes és eretnek gondolatoknak számítottak az 1960-as években.

A tanúvallomásokban olvasható, Bauernek tulajdonított elgondolások többségének igazságát ma már nem vitatnánk. Négy évtizeddel korábban azonban ezek a hivatalos kommunista dogmával ellentétesnek, tehát „ellenséges imperialista propagandának" minősültek, sőt, már a szűkebb környezetben való terjesztésük is államellenes bűncselekménynek számított. Felvetődik a kérdés, hogy egy 16 éves fiú kiktől vagy milyen forrásokból szerzett tudomást a hivatalos ideológiával szembeni valóságról, honnan hozta ezt a szovjetellenes mentalitást? A „rendszerellenes politikai ráhatás" kérdése, mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk, a nyomozást végzőket is élénken foglalkoztatta.

Első gondolatunk a családi környezet lehet. Szüleiről tudjuk, hogy párttagok voltak, bár párttagságuk nem a politikai meggyőződésüket tükrözte, hanem szakmai érvényesülésük, előmenetelük feltétele volt, tehát egzisztenciális okokból léptek be a pártba. A fennmaradt dokumentumokban nincs utalás arra, hogy Bauer a szüleitől kapott volna felvilágosítást valós politikai helyzetekről, sokkal inkább arról lehet szó - és ezt a tanúvallomások és a közelmúltban készült interjúk is megerősítik hogy a fiú az illegális sajtóból és médiából szerezte értesüléseit. Egyik információforrása az egyébként családi és baráti körben is hallgatott, a pártdokumentumokban az „imperialista propaganda zászlóvivője"48 megjelölést kiérdemlő Szabad Európa Rádió volt.

47 Miké Károly tanúvallomása, 1969. január 31. ÁBTL V-157854/1 214.

48 A Magyar Népköztársaság ellen irányuló imperialista propaganda. 1970.1. negyedév. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL), MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztály M-KS 288. f. 22. cs. 1970/25. ő. e. 79.

114