Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
Istenes Mónika A „FÁKLYÁS-ÜGY" BAUER SÁNDOR ÖNÉGETÉSE Bevezetés A szocialista bulvárlapként számon tartott Esti Hírlap 1969. január 21-i számának utolsó oldalán, az MSZMP központi lapja, a Népszabadság pedig a másnapi számában, hasonlóképpen az újság hátsó oldalán, a vegyes tartalmú és általában alacsony hírértékű tudósítások között számolt be az alábbi, 1969. január 20-án délután történt eseményről: „Bauer Sándor, 17 éves budapesti ipari tanuló a Nemzeti Múzeum kertjében ruháját leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta, s ily módon öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyos égési sebekkel szállították kórházba. Állapota válságos."1 Az MSZMP sajtóorgánumai külön kiemelték, hogy Bauer Sándor már ezt megelőzően, „1967-ben, 15 éves korában sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg".2 A sajtó által ismertetett rövid hír információi alapján egy pszichés zavarokkal küzdő, többszöri öngyilkosságot megkísérelt fiatal fiú képe rajzolódhat ki. Ez is volt az üggyel foglalkozó állambiztonságiak célja, ám a hírlapok által sugalmazott kép azonban nem fedi a valóságot. A múzeumkerti önégetés valóban megtörtént. Ugyanakkor a fiatalember ezen nem mindennapi tette nem magyarázható kizárólagosan mentális zavarral. Maga Bauer Sándor - búcsúleveleinek tanúsága szerint - az előre eltervezett cselekedetét hazánk szovjet megszállása, továbbá a Kádár-rendszer diktatórikus, az alapvető szabadságjogokat korlátozó, hazug berendezkedése elleni tiltakozásnak szánta. Azonban a cselekmény politikai indíttatását a nyilvánosság elől elhallgatták. Az önégetés után Bauer Sándort súlyos, harmadfokú égési sérülésekkel szállították a Központi Honvéd Kórházba, ahol a politikai rendőrség emberei külön kórteremben őrizték, és édesapján kívül senkit sem engedtek be hozzá. 1969. január 22-én este izgatás bűntettének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték. Bauer még ezen az éjjelen meghalt. A politikai rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, és a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint az állambiztonság emberei egy előzetesen kitervelt „ellenforradalmi" szervezkedést igyekeztek leleplezni, amelynek kezdeményezője Bauer volt. A rendőrség célkeresztjébe kerültek Bauer rokonai, barátai, ismerősei, iskolatársai, volt tanárai, 1 Esti Hírlap, 1969. január 21. 8.; Népszabadság 1969. január 22. 8. 2 Uo. 99
