Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban

a múzeumi hangversenyek gyakorlata. 3 Nagy hagyománya lett mellesleg a múzeumkerti hangversenyeknek is: 1961 májusától kezdve évtizedeken át adott több-kevesebb rendszerességgel térzenét a Pénzügyőr Zenekar, de ezen az „alap-együttesen" túl több neves zenekar is fellépett a Múzeumkertben. A hidegebb, téli-tavaszi időszakokban zenélés azonban csak házon belül volt elképzelhető. Az 1960-as években a kupolaterem és a kandallótermek adtak helyt kamarazenekari rendezvényeknek. Meghonosodtak a látogatási időn túli koncertek is: 1969-ben, Fülep Ferenc főigazgatósága alatt „a látogatottság fokozása és a közönség kulturális igényeinek többoldalú kielégítése" érdekében bízták meg Gábry Györgyöt a „stallumos kiállítási teremben" koncertek szervezésével, így került sor a Múzeumi Zenés Esték című sorozatra.59 60 Később a Díszteremnek lett egyre nagyobb szerepe a koncertek lebonyolításában, több sorozat is lezajlott itt61 62 előbb Gábry György, majd őt követve Fontana (Gát) Eszter szervezésében. A Hangszertárban egy dossziéban például fennmaradtak az 1977-ben lezajlott hangversenyek „xeroxozott" ismertetői. Eszerint január 16-án délután 4 órakor „A cimbalomról és néhány más, korában zajosnak ítélt hangszerről" szerezhetett ismereteket a közönség Farkas Gyöngyi, Bige József és Kuncz László közreműködésével. Január 30-án a csembaló és a klavikord került terítékre, az előadóművész Pertis Zsuzsa volt. Ezt követően szólaltatta meg Beethoven és Liszt Broadwood- zongoráját Fellegi Ádám, (a koncerten Póka Eszter énekelt). Február 20-án Kakuk Balázs és a Collegium Musicum előadásában a viola da gambákkal, s ezek legérdekesebbikével, a barytonnal ismerkedhetett meg a nagyérdemű, március 6-án ütőhangszereken játszott Kosa Gábor (aki Kosa György fia) stb. Azaz a Kresz-féle „zenei népművelés" a múzeum gyűjteményéhez kapcsolódva folyt tovább. "

Ezt a hagyományt (több-kevesebb sikerrel) azóta is folytatjuk. Rendszeresen vannak esti hangversenyek a Nemzeti Múzeum Dísztermében, de igyekszünk életben tartani a nyitva tartási időben szervezett matiné-koncertek hagyományát is. Az 1996-ban megnyitott állandó történeti kiállításhoz (Magyarország története Szent Istvántól napjainkig) kapcsolódva éveken keresztül szerveztünk olyan hétvégi délelőtti zenei rendezvényeket, amelyek - szándékaink szerint - képet adtak a magyarországi zenei kultúra évszázadairól, kötetlen formában ismertették meg a közönséget a kiállítótermekben bemutatott korok zenei életével is. Az éveken át sikeresen működő sétálókoncertek célja a magyar történelem élményszerű megközelítése volt, a zenei korszakok felvillantása az adott kort bemutató teremben. Ebben a törekvésben nagyszerű partnere volt a múzeumnak a Musica Historica Együttes. A Musica Historica (művészeti vezetője Csörsz Rumen István) repertoárja a korai középkortól a reneszánszon át a 19. század zenéjéig terjed,

59 Gábry György: A Nemzeti Múzeum és a zene. Kiadva: Beethoven születésének 200. évfordulója tiszteletére a Nemzeti Múzeumban folytatott zenei ismeretterjesztő előadások 10. évfordulója alkalmából. Bp., 1970. 51-55. és MNM Újkori Osztály 863-01-96/59. UO., 863-01-111/59. UO., 863-09-2/69. UO., 863-01-35/72. UO.

60 MNM Újkori Osztály 863-09-2/69 UO.

61 MNM Újkori Osztály 863-01-35/72 UO. és 201-20-2/74 UO.; Radnóti K. A Hangszergyűjtemény i. m. 438.

62 Az Újkori Osztály 1977. évi munkabeszámolójában összesen fél mondattal említve: „hangszerbemutatókat rendeztünk a koncertek alkalmával" (838-01-4/1977 UO.)

87