Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Ferenc József utolsó diplomatája - Hevesy Pál
Az ekkorra már igencsak tapasztalt diplomata jól értette a szakmájában rejlő finomságokat, így a sajtó közvéleményre, közvetetten a politikára gyakorolt szerepét is. Habár a magyar külügyet a húszas évek elejétől kezdve szervező és irányító Kánya Kálmán3'’ is nagy hangsúlyt fektetett a sajtóban rejlő lehetőségekre, Hevesy úgy érezte, hogy „a magyar külpolitikai szolgálat nem elég gyakran válaszol és igazít helyre helytelen cikkeket. Pedig ennek előnyei kézenfekvők... Megjegyzem különben, hogy a 'Tribune de Genève'36 37 tulajdonosa egy itteni bankár, akivel jó viszonyban vagyok. Egy hozzáintézett levelem következtében néhány hónappal ezelőtt itt járt hivatalomban és felajánlotta, hogy megfelelő cikket részünkről is elhelyez lapjában, mely inkább konzervatív lap. [...] észrevettem, hogy intervencióim a 'Tribune de Genève'-nél és a 'Pax' c. párizsi folyóiratnál nem maradtak eredmény nélkül. Ezek a lapok nem lettek ugyan azóta sem magyarbarátok, de durva támadásaikkal legalább az utóbbi hónapokon keresztül felhagytak."38 1926 elején Hevesy Budapestre látogatott, ahol Horthy Miklóssal is találkozott. A kormányzó arra volt kíváncsi, hogy lehetséges lenne-e a revízió kérdését a Népszövetség elé vinni, amire Hevesy nemmel válaszolt. Hevesy maga is úgy gondolta, hogy „Magyar- ország politikai és gazdasági helyzetét nem kell vázolnom. Revízióra belátható, de talán beláthatatlan időn belül - és azt magunknak kell, hogy bevalljuk - remény nincs. Csonka- Magyarországnak természetes határai nincsenek. A szomszédállamok hadseregei, modem hadászati eszközeikkel, a magyar csapatok minden hősiessége dacára, könnyen összelő- hetik városainkat és megszállhatják területeinket."39 Mivel a Népszövetség semmi esetre sem támogatna egy nyílt revíziót, Horthy kérésére egy a Népszövetség számára, szerinte, elfogadhatóbb forgatókönyvre tett javaslatot. Eszerint a kisantant államainak szuverenitása a Felvidék, Erdély és a horvát és szlavón területek felett 10 évre fel lenne függesztve. Ez alatt a 10 év alatt ezek a területek teljesen önállóak lennének, a határaik mindenki előtt nyitva állnának, katonaságuk nem lehetne, a külügyeiket pedig a Népszövetség erre választott bizottsága vinné. A 10 év leteltével a területek későbbi sorsáról népszavazással döntenének. Horthy Apponyi Albertiéi is meg akarta vitatni Hevesy felvetését - később, annak nyomán Apponyi fel is vetette ezt a lehetőséget a csehszlovák külügyet szinte tejhatalommal irányító Eduard Benesnek, aki azonban - akár csak a románok - mereven elzárkózott a kérdés megvitatásától.40 Hevesy tisztségéből és rátermettségéből adódóan maga is tagja volt a népszövetségi Közgyűléseken részt vevő magyar küldöttségeknek, és számos olyan értekezleten, 36 A kortársak egyértelműen Kánya Kálmánnak és Khuen-Héderváry Sándornak tulajdonítják az önálló magyar külügy felállítását és kiépítését. Mind Kánya, mind Khuen-Héderváry hivatásos diplomaták voltak, akik Hevesyhez hasonlóan még a Monarchia idején kezdték meg a külügyi szolgálatot, és életük végéig a magyar külügy legfőbb irányítói közé tartoztak. 37 A Tribune de Genève Genf egyik legfontosabb lapja, amelyről - Hevesy jelentése szerint - nyílt titok volt, hogy a háború alatt a francia külügy irányította, majd pedig a kisantant sajtóirodája (amihez a lengyelek is csatlakoztak) látta el pénzzel és propagandaanyaggal. L. Hevesy Pál levele Walko Lajosnak. Genf, 1928. október 23. MNL OL K 107 Svájci külképviseletek. Népszövetségi képviselet és genfi főkonzulátus (1920-1945) 43. cs. 37/2 38 Hevesy Pál levele Walko Lajosnak. Genf, 1928. október 23. MNL OL K 107 43. cs. 37/2 39 Heves y P. Revízió és közös vámterület i. m. 8. 40 Hevesy P. Emlékezzünk régiekről i. m. 189-190. 61